A legutóbb bejelentett korrekciós intézkedésekkel együtt az Európai Bizottság 2013-ra 2,7, 2014-re vonatkozóan 2,9 százalékos hiányt jelez előre a korábbi 3,0 és 3,3 százalékot követően - derül ki abból a dokumentumból, ami a túlzottdeficit-eljárásból történő kiengedésről határozva megállapítja, hogy Magyarországon a túlzott hiány korrekciója megtörtént. (A kormány idén és jövőre is 2,7 százalékos értéket vár.) A Bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési egyenleg 2013-ban a GDP -0,75 százalékán, 2014-ben pedig a GDP -1,5 százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével.

A 2013. évi konvergenciaprogram szerint az adósság GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken, 2013-ban és 2014-ben 78,1 százalékra, illetve 77,2 százalékra, és ezt követően csökkenő pályán marad. A Bizottság ehhez képest még a 2013. május 13-án elfogadott új konszolidációs intézkedések hatásának figyelembevételével is körülbelül 1 százalékponttal magasabb pályát jelez előre.

Kapcsolódó

Brüsszel emlékeztet arra, hogy a túlzott hiány megszüntetését követő évtől, 2013-tól Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest a konvergenciaprogramban vállalta a Költségvetési Tanács elemzési hatáskörének szélesítését 2013 őszéig - ezen ígéret betartását Brüsszel ellenőrizni fogja.

Magyarország ellen uniós csatlakozása óta tart az edp-eljárás, a 2012-ben végrehajtott jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően a magyar államháztartási hiány a GDP 1,9 százalékát érte el - áll a bizottság indoklásában. Az EB ugyanakkor megjegyzi, hogy ez az eredmény a GDP 0,75 százalékát kitevő egyszeri intézkedéseknek is köszönhető volt.

Ezt javasolja Brüsszel

Az Európai Bizottság javasolja, hogy Magyarország 2013-2014-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1. Hajtson végre hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát a kiadás-megtakarításra összpontosító, szükséges intézkedések meghatározásával és a programidőszak alatt a középtávú költségvetési célnak megfelelően tartsa fenn a költségvetés rendezett pozícióját. A fenti lépésekre építve állítsa stabil csökkenő pályára az államadósság-rátát, a felgyülemlett makrogazdasági egyensúlyhiány enyhítése érdekében is. Erősítse a középtávú költségvetési keretet annak kötelezőbb jellegűvé tételével és számszerű szabályokhoz való szorosabb hozzákapcsolásával. Szélesítse ki a Költségvetési Tanács kötelező hatáskörét, beleértve a számszerű költségvetési szabályok betartásának szisztematikus utólagos ellenőrzését, valamint rendszeres makrofiskális előrejelzések és a jelentős szakpolitikai javaslatok költségvetési hatásvizsgálatának elkészítését.

2. Segítsen helyreállítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit elsősorban a pénzügyi szektorbeli tőkefelhalmozási képesség javítása révén, többek között a jelenleg az ágazatra rótt külön terhek csökkentésével. Javítsa a portfólióminőséget a rossz eszközöknek a bankok mérlegéből való eltávolításával, folytasson szoros konzultációkat az új szakpolitikai kezdeményezésekről az érintettekkel és biztosítsa, hogy az új szakpolitikai intézkedések nem növelik a hitelfelvevők körében az erkölcsi kockázatot. Erősítse a pénzügyi szabályozást és felügyeletet azáltal, hogy hatékonyabb vészhelyzeti hatáskört ad a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és létrehoz egy bankszanálási rendszert.

3. Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszerről. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával, és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával. Teljes körűen hajtsa végre és gyorsítsa fel az adómorál javítására és az adószabályok betartásához kapcsolódó költségek csökkentésére irányuló, már bejelentett intézkedéseket.

4. Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia segítségével. Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében. A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a gyermekgondozási létesítmények bővítését. A szegénység csökkentése érdekében - különösen a gyerekek és a romák körében - biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.

5. Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével. Biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések azonnali végrehajtását, javítsa a közbeszerzés terén a versenyt és hozzon megfelelő intézkedéseket a korrupció leküzdésére. Kezelje az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Szüntesse meg a szolgáltatási szektorban nemrégiben bevezetett akadályokat, beleértve a kiskereskedelmi szolgáltatásokat is. Célzott ösztönzőkkel támogassa az innovatív vállalkozásokat.

6. Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való hozzáférést, különösen a romák számára. Segítse az oktatás különböző szakaszai közötti, és a munkaerőpiac felé való átmenetet. Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók körében.

7. Fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat, eközben biztosítsa a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmét. Tegyen további lépéseket a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében. A működési költségek csökkentése és a bevételek növelése révén biztosítsa az állami tulajdonú vállalatok pénzügyi fenntarthatóságát a közlekedési ágazatban.

Várható volt

Délelőtt Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos Twitter-bejegyzésben közölte: a mai ülésén az Európai Bizottság Magyarország túlzottdeficit-eljárásának megszüntetését javasolja.De később azt is hozzátette: "A költségvetés fenntarthatóságára a jövőben is ügyelni kell, és egyidejűleg sokat tenni a gazdaság növekedéséért és a munkahelyteremtésért".

Nem sokkal ezt a hírt megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök is közölte, hogy szerda délután európai elismerést kaphat a magyar gazdaságpolitika.

Az edp-ből való kikerülés elsősorban politikailag fontos a magyar kormánynak, hiszen ezt Brüsszellel szembeni győzelemként tudja aposztrofálni, továbbá bővülhet a kormány mozgástere, miután így már nem fenyegetik Magyarországot szankciók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország esetében a bizottság nem tartana a választások miatti költekezések kockázatától. Orbán a Népszabadság információi szerint januárban garanciát adott Barrosónak arra, hogy nem lesz választási költségvetés. Ugyanakkor az valamelyest kötheti a magyar kormány kezét, hogy az edp-eljárásba akár fél éven belül vissza is kerülhet az ország.

Kérdés azonban most már, hogy a kedvező döntés után mivel magyrázza majd a kormány reklámadó kivetését és a kedden bejelentett miniszterelnökségi elbocsátásokat - ezeket ugyanis a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerüléssel indokolta a törvényalkotó, miközben a reklámadó például nem szerepelt a bizottság tavaszi prognozisát követően bejelentett Varga-csomagban, a Miniszterelnökség pedig közel 700 milliárd forintot kapott dologi kiadásokra a zárolások bejelentését követően.