Magyarország államadóssága a 11. legnagyobb volt a világon GDP-arányosan. A 85,6 százalékos szintet a "tüchtig" Németország is meghaladta, Japán viszont messze vert mindenkit 2010-ben: csaknem 200 százalékos mutatójával Görögországot a második helyre szorította vissza − derül ki A világ számokban 2012 című, a The Economist neve alatt futó kiadványból. A statisztikai zsebkönyv számos színes adatot nyújt a világ országairól, legyen szó makrogazdaságról, az irodafenntartás költségeiről, a legtöbb elhízott férfiról és nőről vagy éppen a Facebook-felhasználók számáról.

Súlyosak a devizaadósság terhei

A Magyarországon a Typotex gondozásában megjelent könyvből kiderül, hogy az adósságszolgálatban is kiemelkedő szinten szerepel az ország, a névsor azonban itt nehezen lenne betippelhető. Hazánk a viszonyítási pontként megválasztott teljes kivitelhez viszonyítva 39,4 százalékos teherrel a 6. helyen van, az első helyen messzi mindenkitől leszakadva Kazahsztán szerepel 80,2 százalékkal. Ezt követően Lettország, Horvátország és Törökország áll.

Az adat azonban csalóka, mivel a statisztika itt csak a devizaadósságot veszi figyelembe, így a klasszikus nagy adósok, mint az Egyesült Államok, Görögország és Olaszország lemaradnak a listáról. Az adott kategóriában a számunkra releváns viszonyítási pontok közül a lengyeleknél 28,8, míg a cseheknél 13,5 százalék volt a szint. Az adatok értékeléséhez azonban az ország export teljesítményét és a külföldi és hazai pénznemben denominált adósság arányát is figyelembe kell venni.

Mindenesetre az kiderül, hogy a külső adósság GDP-arányosan Magyarországon a negyedik legnagyobb (milliárd dollárban mérve is tizenkettedikek vagyunk), a világ exportjának 1999-ben pedig 0,63 százalékát adtuk, szemben a lengyel 0,97 és a cseh 0,75 százalékkal.

Magas munkanélküliséggel is még épp a magas fejlettségűek közé tartozunk

A munkanélküliségi listára a 2009-es 10 százalékkal Magyarország a 36. helyre került, az első tíz országban általános a 20 százalék fölötti ráta (Spanyolország még éppen alatta maradt). Az életminőséget jelző társadalmi fejlettség mutatószáma tekintetében hazánk 80,5 százalékkal Bruneijel együtt a 35. helyre került, így még ha szinte teljes Európa megelőz is minket, éppen a magas fejlettségű országok között maradtunk (80 százaléknál szokták meghúzni a szintet). Részben talán ez is támogathatta, hogy 18. helyre kerüljünk az adott országba irányuló beadott menedékkérelmet összesítő listán.

Az infrastruktúra szempontjából egész kedvező a helyzet. Egy négyzetkilométerre 1,7 km út jut, ezzel hazánk Dániával, Svájccal és Bangladessel együtt a 16. helyre kerül a világlistán, így az 50 legzsúfoltabb utat használó országok listájára már fel sem jutott. Itthon ezer főre 305 autó jut, a visegrádi országok közül azonban Csehország (417) és Lengyelország (395) is megelőz minket. Az élbolyban 600 feletti mutatóval szerepelnek olyan országok, mint Luxemburg vagy Izland.

A könyvből kiderül az is, hogy az áremelkedés üteme mindössze 21 országban haladta meg 2010-ben a 10 százalékot, igaz, Venezuelában ez csaknem 30 százalékot jelentett, miközben négy országot defláció sújtott (többek között a letteket és az íreket). Az árupiaci infláció egy év alatt a kókuszolajnál és a gyapjúnál a 100 százalékot is meghaladta, a teának viszont 5,5 százalékkal csökkent az ára.

Az oktatásra szánt kiadásoknál nem jutottunk fel a listára sem

Az oktatásról szóló adatoknál érdekes eltérések mutatkoznak. A statisztika az adott korosztályhoz viszonyítva közli az adatokat. Mivel idősebbek is bekerülhetnek a csoportba, ha később kerülnek be az oktatási rendszerbe, mint a viszonyítási pontként megadott életkor, így gyakoriak itt a száz százalék fölötti szintek. Az alapfokú oktatást tartalmazó listán a legmagasabb és a legalacsonyabbak között is - a fentiek miatt - fejlődő országokat találunk. A feltörekvők közül leggyorsabban Brazília zárkózik fel 127 százalékkal, valamint Indonézia 121 százalékkal.

A középfokú és felsőfokú lista már inkább megfelel a várakozásoknak. Előbbinél a 20 fős lista még mindig 100 százalék fölött van, zömében OECD-országokkal, valamint a posztszovjet térség országaival. Utóbbinál már az élbolyban keverednek a résztvevők. Kuba az egyetlen, ahol 100 százalék fölötti az arány, majd Dél-Korea és Finnország követi 98 és 94 százalékkal.

A rák és érrendszeri betegségeknél sajnos kirívóan rosszul teljesít az ország

Az egészségügyi költekezés alapján Magyarország nem került fel a GDP-arányos 30 országot tartalmazó listára, azzal viszont, hogy ezer főre 6,7 kórházi ágy jut (Finnországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan) a 19. helyre kerültünk. Az elhízási listán azonban nem szerepelnek a magyarok. A régióból a csehek küzdötték fel magukat egyedül a 25 országot tartalmazó listára.

A vezető halálokat tartalmazó listákon Magyarország kettőn is szerepel. 100 ezer főből 318 halt meg itthon rákban, ezzel hazánk sajnos első a listán. A szív- és érrendszeri betegségekben ennél többen, 629-en haltak meg, ezzel 13-ak vagyunk a világban. A könyvben feltüntetett betegségek listáján ez a kettő az, amit európai országok vezetnek, a cukorbetegségnél közel-keleti országok, míg a TBC-nél és az AIDS-nél szegényebb országok vezetik a rangsort.

Kevés gyerek, a válások száma nem extrémen magas

Ezer főre 9,8 gyermek jut itthon, így hazánk ezzel a 12. legalacsonyabb szinten van a világon, míg a termelékenységi arányszám még ennél is alacsonyabb. Egy szülőképes (a statisztika szerint 15-49 éves) nőre 1,3 gyerek jut. Ennél kevesebb gyermekszám csak Hong Kongban, Makaóban és Bosznia-Hercegovinában, igaz, velünk egy szinten van Szlovákia, Lengyelország, Románia, valamint a keleti nagy gazdaságok közül Japán, Szingapúr és Dél-Korea is. A lista túloldalát mindkét esetben Niger vezeti, ahol ezer főre csaknem 50 születés, és egy szülőképes nőre 7,2 gyermek jut átlagosan.

A házasságok tekintetében egy évben 1000 főre 4 házasság jut. Európában a mutató csak Andorrában, Szlovéniában, Bulgáriában és Franciaországban házasodnak kevesebben. A nagyobb országok közül a legtöbb házasság Iránban van (11,3/1000 fő). Az Egyesült Államok 7,1-gyel a 27. helyre jutott.

A válásoknál Magyarország a 34. helyet érte el: 2,3 válás jut 1000 főre. Itt azonban már számos európai ország megelőz minket, így itt nem sikerült extrém módon kiugrani az EU-s átlagból.