Hogyan indítsuk be újra a növekedést?

A világ megváltozott körülöttünk. Érdemes feltenni magunknak a kérdést: meddig lehet vagy inkább meddig érdemes a költségbajnokok ligájában versenyezni - mondta a lapunknak adott interjúban Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatója. A növekedés élénkítésében a monetáris politika mára megközelítette lehetőségei határát, így most a fiskális politikán van a sor. A beruházási kedv azért is csökken, mert a vállalati szektor folyamatosan öregszik. A PISA-felmérésből pedig kiderült, hogy tovább kell növelni az oktatásra szánt - költségvetési és magán - forrásokat.
Domokos László, 2016. december 13. kedd, 07:11

- Az MNB pénteken publikált 2016-os Növekedési jelentése már az elején fontos üzenetet tartalmaz, amikor elmélet megközelítésben levezeti: a válság utáni lassú helyreállás igazolta, hogy a monetáris politika nem képes minden esetben egyedül stabilizálni a gazdaságot. Ennyire egyértelmű, hogy - az új összhang jegyében - most az államon és vele a költségvetési politikán van a sor?

- A fejlett gazdaságokban a monetáris politika hagyományos (kamat) és nemhagyományos (eszközvásárlások) módszereket is alkalmazott annak érdekében, hogy a gazdaság pályája visszatérjen a válság előtti trendhez. A kamatok további csökkentése már alapvetően kontraproduktív lenne, mivel a negatív kamatkörnyezet véleményünk szerint inkább árt, mint használ. Az egymást követő eszközvásárlási programok hatása is folyamatosan csökkent. A monetáris politika így megközelítette a lehetőségei határát. A fiskális politika ezzel szemben hatékony eszköz lehet gyengébb konjunkturális körülmények között a gazdaság élénkítésére, mivel az adócsökkentések és a költségvetési kiadások növelésének reálgazdasági hatásai éppen ilyenkor a legmagasabbak. Fontos természetesen figyelembe venni a költségvetési mozgásteret.

- Szintén részben hazabeszélnek a jegybank szakértői, amikor az európai beruházási ráta visszaesése kapcsán azt írják, hogy a helyzetet a verseny és a beruházási adókedvezmények növelése, a több állami beruházás, a működőtőke beáramlás segítése, valamint a vállalati hitelezés erősítése javítaná.

- Az eurózóna beruházási rátájának csökkenése mögött ciklikus és strukturális tényezők is meghúzódnak. A ciklikus tényezőkre alapvetően az úgynevezett magas nyomású gazdaság megoldást jelenthet. Ennek keretében a gazdaságpolitika az átlagosnál magasabb keresleti nyomást generál a gazdaságban, aminek a hatására a vállalatok egyrészt a létszám további emelésével, másrészt a beruházásaik felfutásával reagálnak. Ez utóbbi különösen könnyen járható út lehet a sohasem látott, alacsony kamatkörnyezetben.

Strukturálisan a termékpiacokon a versenyhelyzet fokozása, a belépési és működési korlátok csökkentése járulhat hozzá a beruházási ráta hosszabb távú növekedéséhez. Az adózási rendszer egyszerűsítésével és kedvezmények bevezetésével is javítható a beruházási ráta. A beruházási ráta növelését segítheti elő továbbá a pénzügyi fragmentáció csökkentése (erre példa az MNB növekedési hitelprogramja), a kiadások kötvény- és részvénypiacokról történő fedezésének erősítése, valamint a nemteljesítő hitelek (npl) további leépítése például a csődeljárások gyorsításával és egyszerűsítésével.

- Az évente elkészülő jelentés a magyar gazdaság hosszabb távú folyamatait mutatja be. Mennyire kellett a készülő kiadványt átdolgozni a november 24-én aláírt 2017-2018-re szóló bérmegállapodás nagy ugrást jelentő számai miatt?

- A hazai gazdaság alapvetően a gazdasági ciklus érett, kiegyensúlyozott szakaszában van. Erre a szakaszra jellemző, hogy a munkaerőpiacon megkezdődik a verseny a jól képzett, motivált munkavállalókért. A nagyobb béremelkedés lecsapódik a fogyasztásban, illetve a kiskereskedelmi forgalomban, de támogatja a jegybanki 3 százalékos inflációs céljának elérését is. Hosszabb távon pedig érdemes feltenni magunknak a kérdést: meddig lehet vagy inkább meddig érdemes a költségbajnokok ligájában versenyezni? A világ alapvetően megváltozott körülöttünk, ami a bérek és a versenyképesség közötti kapcsolatot is újraírta.

A rendszerváltás óta meghatározó főáramú magyarázat szerint a magasabb bérek költségoldalon ronthatják a versenyképességet, azonban az EU rendkívül mobillá vált munkaerőpiacán teljesen más hatások érvényesülnek: a gyorsabb bérnövekedés segít határainkon belül tartani a képzett munkaerőt, illetve a piaci foglalkoztatás számára aktivizálni mindazokat, akik a munkavégzés szükséges képességekkel rendelkeznek. Ezzel a folyamat támogatja a humán tőke megőrzését a hazai gazdaság számára. Ez egy fontos versenyképességi tényező manapság. Ráadásul a vállalatok tőke és technológiák oldalán is tudnak alkalmazkodni a megemelkedett munkabérekhez. A magasabb bérek által kiváltott tőkeintenzívebb növekedés támogatja hazánk felzárkózását.

- Az MNB készített egy hiánypótló elemzést az utóbbi másfél évtized vállalati beruházásairól. Ennek az egyik fontos következtetése, hogy a válságot követő időszakban az új beruházásoknál egyre nagyobb a nagyvállalatok súlya, tovább erősítve a dualitást. Ráadásul továbbra is igaz az, hogy ahogy öregszenek a kisebb cégek, úgy ruháznak be egyre kevesebbet. Hogyan lehet ezeken a tendenciákon változtatni?

- Elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) beruházási kedve csökkent jelentősen az elmúlt bő egy évtizedben. Az első, jegybank számára releváns kérdés a szektor finanszírozásának gördülékenyebbé tétele. A növekedési hitelprogram (nhp), valamint a piaci hitelprogram (php) eredményeként az elmúlt években már növekedett a kkv-szektor hitelállománya. Ezt a beruházási adatok is tükrözik. Emellett a jövőre megjelenő friss működőtőke-beáramlás másodkörös hatásai, az EU-s pénzek célzott lehívásának felgyorsulása és a költségvetési beruházások beindulása szintén jótékony hatást fejthet ki a kkv-szektor beruházási volumenére.

A jelentésünk egy másik fontos problémára is felhívta a figyelmet: az új belépők beruházási hozzájárulása nagyon alacsony szintre süllyedt historikus összevetésben és a hazai vállalati szektor folyamatosan öregszik. A vállalkozói kedv élénkítése, az új, kreatív vállalatok megjelenése és ennek megfelelően a vállalati életciklus elején a finanszírozás megkönnyítése szintén hozzájárulhat a beruházások emelkedéséhez.

- Riasztó képet mutat a magyar ipar: miközben már kopogtat a 4.0 ipari forradalom, azaz a digitalizáció és kiber-fizikai rendszerek korszaka, a magyar ipar értékteremtő képessége ma már a régiós országokétól is elmarad - azaz tényleg összeszerelő üzemmé változtunk. Mit tehet a gazdaságpolitika a két legfontosabb szempont, a humán tőke minőségi jellemzőinek javítása és az innováció erősítése érdekében?

- Az Ipar 4.0 keretében előtérbe kerülő fejlettebb eljárások megkövetelik hazánk felkészültségét a technológiát, munkaerőpiacot és a szellemi tulajdon védelmét érintő kihívásoknál, amire a gazdaságpolitika lehet befolyással. Egy termék esetében a hozzáadott-érték java a termelési lánc elején és végén képződik. A termelési láncon való felfelé haladás elsősorban a kreatív, szellemi termékek létrehozásával - illetve létrehozásában való részvételével - valósulhat meg Magyarországon. Mivel a hazai termelés döntő többsége exportra irányul, így a termék életciklusának korai szakaszaiban történő hangsúlyosabb részvétel (k+f, tervezés) emelheti az adott termelési szakasz hozzáadott értékét. A magasabb hozzáadott értékű termelés magával vonja a szolgáltatások bővülését, így az ipar versenyképességének erősödése együtt jár komplex termékek előállításával, ahol a termékhez átfogó és innovatív szolgáltatások is tartoznak. A k+f célú tevékenységek kormányzati támogatásával, továbbá a vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek innovációs képességének emelésével a hazai kapacitások megfelelhetnek az új termelési kultúra által támasztott igényeknek. A kkv-k bevonása elsődleges jelentőségű, így a szektor termelékenységének bővülésével a hazai beszállítók mélyebben integrálódhatnak a termelési láncba, ezáltal emelve az ágazat értékteremtő képességét és mérsékelve a külső hatásoknak való kitettségét.

- Már a tavalyi növekedési jelentésben szerepelt egy lesújtó mondat, miszerint "az oktatás minőségi jellemzői szegmentáltságot mutatva többnyire elmaradnak a régiós átlagoktól". Mindezt megerősítették a napokban publikált legújabb PISA-teszt eredményei. Az idei Növekedési jelentés pedig - kissé általánosan - úgy fogalmaz: az átalakuló termelési folyamatokra az oktatási és képzési rendszer új igényekhez igazítása szolgálhat válaszként. Az MNB szerint hol és hogyan lehet leggyorsabban beavatkozni az oktatási folyamatokba?

- A közoktatás minőségét nemzetközi összevetésben tükröző PISA-tesztek uniós és régiós átlagtól egyaránt elmaradó magyar eredményei arra világítanak rá, hogy a hazai munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelés és a versenyképesség növelése érdekében javítani kell a hazai alap- és középfokú oktatás minőségét. Ennek egyik fő eszköze az oktatásra szánt (költségvetési és magán) források növelése. Itt nagyot léptünk előre, például a pedagógus-életpályamodell 2013-as bevezetésével, amelynek jótékony hatásai azonban csak hosszabb távon jelentkeznek majd.

A megfelelő minőségű közoktatás kialakításának egyik legfontosabb iránya a kompetencia- és készségalapú tananyag erősítése. A soft skillek tudatos fejlesztése mellett kiemelt jelentőségű az idegennyelv-tudás színvonalának növelése, a számítástechnikai tudás erősítése, ami az újabb ipari forradalom küszöbén elengedhetetlen. A felsőfokú oktatás minőségének javításánál fontosnak tartjuk a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkező diplomások arányának növelését, valamint a szektorra jutó k+f kiadások bővítését. Utóbbihoz hatékony eszköz lehet az egyetemek és a vállalatok szorosabb együttműködése, esetleg közös kutatóközpontok létrehozása.

- Külön fejezet foglalkozik annak kiszámításával, hogy mekkora növekedési áldozattal járt Magyarországon a válságot megelőző időszak túlzott hitelezési ciklusa. Az eredmény impresszív: bár a GDP átlagosan 0,4-0,8 százalékkal gyorsabban nőtt 2002-2008 között, átlagosan 1,1-1,4 százalék volt a növekedésvesztés 2009-2015 között a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodási folyamata miatt. Sőt egy grafikonból kiderül, hogy így - 2005-ös árakon számolva - bő ezermilliárd forint "hiányzik" a magyar GDP-ből. Mi következik ebből a jövőre nézve?

- A hitelezés jelentősen hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, azonban nem mindegy, hogy ezt mikor, milyen szerkezetben és milyen kockázatok felépítése mellett teszi. Sajnos erre jó példát szolgáltat Magyarország elmúlt másfél évtizede.

A túlzott és legfőképpen egészségtelen szerkezetű lakossági és ingatlanfejlesztési hitelkiáramlás miatt sokkal többet veszítettünk a vámon, mint amit nyertünk a réven. Kiemelt szerep hárul ezért a makroprudenciális politikára, hogy a korai szakaszában felismerje a pénzügyi szektorban kialakuló egyensúlytalanságokat, és a már rendelkezésre álló eszközeivel megakadályozza a "lufi" felfúvódását, és későbbi kipukkadását.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2016.12.13 17:05

@krix:
hozzaadott ertekkel. ahhoz nem kellenek bankok, csak iskolak. azaz iskolak vannak, csak oktatas nincs az elmult 6 evben a pisa teszt eredmenyei szerint...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.12.13 16:24

"Hogyan indítsuk be újra a növekedést?"

Hogyan indítsuk be újra AZ ERŐLTETETT növekedést ebben az átkozott növekedési versenyben! Az erőltetett növekedéshez tőkét adó bankok meg röhögnek a markukba!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2016.12.13 15:27

@atombandi: nem is várok el kitörő örömöt. Nem vagyok én buzzancs jenki, nem kívánom, hogy a legyőzött ellen még örüljön is a legyőzetettségének.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.12.13 15:17

@Dakota Summer:
mondjuk a dakota invazionak mas sem orul, persze teged kiveve...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2016.12.13 15:09

@atombandi: tudod te, hol hazudtál. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html