Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A CEMI kezdeményezésére 2006. januárjában egy elismert közgazdászokból álló szakértő testület állt fel, hogy átfogó makrogazdasági elemzést készítsen Magyarországról. A tanulmány célja, hogy az idei választások eredményétől függetlenül, szakmailag megalapozott stratégiai makrogazdasági programot alkosson, mely elsősorban a magyar gazdaság növekedési tartalékainak kihasználására irányul. (A kezdeményezést támogató tanácsadó testületet Csaba László, egyetemi tanár vezeti (Central European University, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem), tagjai között van továbbá Chikán Attila, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Simor András, a Deloitte Rt. elnök-vezérigazgatója.) A korábban hasonló nehézségekkel küzdő európai országok sikeres programjainak tanulságaira épülő javaslatcsomag részletes bemutatására egy, a parlamenti választások második fordulóját követően megrendezésre kerülő szakmai konferencia keretében kerül sor. A tanulmány szerzőinek Spanyolország, Írország, Finnország, Svédország és Anglia hasonló példáinak vizsgálata után meggyőződése, hogy az elkerülhetetlenül szükséges költségvetési hiány csökkentés megvalósítható a GDP-növekedés jelentős visszaesése. Ha a költségvetési hiányt csökkentő lépések a megfelelő területeken, átfogó hatékonyságnövelést célzó átalakítással párosulva történnek, a hiánycsökkentés középtávon kiugró gazdasági növekedést alapozhat meg. Ehhez szükséges, hogy a végrehajtott lépések javítsák a közszolgálati szféra, az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatáspolitika hatékonyságát, valamint fenntarthatóvá tegyék a nyugdíjrendszert és versenyképessé az adórendszert. A tanulmány - több korábbi elemzéshez hasonlóan - megállapítja a magyar gazdaság az elmúlt években tartósan magas ikerdeficit mellett működött, emiatt a GDP-hez viszonyított eladósodottság szintje jelentős mértékben nőtt. Az eladósodással finanszírozott költségvetési hiányt elsősorban nem a beruházási, hanem a folyó kiadások növekedése gerjeszti. Ráadásul az elmúlt két évben a magyar GDP növekedési üteme az újonnan csatlakozott EU tagok sorában az utolsók között helyezkedik el. A nyilvánvaló rövid- és középtávú problémáknál is fontosabbak azok a strukturális korlátok, amelyek tartósan akadályozzák, hogy a magyar gazdaság kiaknázza valódi növekedési potenciálját. A tanulmány különös figyelmet fordít e tényezők szisztematikus feltárására. A strukturális problémák között kell említeni, hogy a 15-64 év közötti magyar lakosság 56,8 százalékos foglalkoztatottsági aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban, kedvezőtlenebb mutatóval csupán Málta és Lengyelország rendelkezik. Tovább rontja a helyzetet, hogy kiugróan magas az állami szektorban foglalkoztatottak aránya a magánszférában alkalmazottak létszámához viszonyítva, ráadásul az állami bürokrácia folyamatosan gúzsba köti a vállalkozási tevékenységet. A nagy állami bürokrácia alacsony foglalkoztatási szint melletti fenntartása csak nagyon magas adókkal lehetséges, utóbbiak viszont szükségszerűen növelik az adóelkerülési hajlandóságot. Így Magyarország jelenleg a magas hiány és adók, valamint az alacsony foglalkoztatottság és növekedés miatt csapdahelyzetben van. A csapdahelyzetből a kitörést a foglalkoztatás növelését szem előtt tartó költségvetési hiánycsökkentés jelentheti.