Mintegy 18,6 ezer külföldi irányítású vállalkozás tevékenykedett Magyarországon (a mezőgazdasági és a pénzügyi ágazatokon kívül) 2011-ben (az egy évvel korábbi 18,3 ezer után), ami az összes magyarországi működő vállalkozás 3,3 százalékát (egy évvel korábban 3,3 százalékát) tette ki - derül ki a KSH legújabb összeállításából. Ezek a leányvállalatok a legnagyobb számban a kereskedelemben (6,2 ezer cég) , az ingatlanügyletekkel foglalkozó nemzetgazdasági ágban (4,4 ezer), valamint a feldolgozóiparban (2,3 ezer) vannak jelen, míg a súlyuk a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban a legnagyobb. Utóbbi esetben a 21 százalékos arány az áram- és gázszolgáltatók tulajdonosi ismeretének fényében nem is lehet meglepő adat.

A külföldi irányítású vállalkozások száma és aránya 2008 és 2011 között alig változott: számuk 0,6 százalékkal mérséklődött ugyan, csakhogy eközben az összes működő vállalkozásé 4 százalékkal esett vissza.

A hozzáadott érték többségét ők adják

A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági súlya nagyságrenddel felülmúlja a darabszámhoz mért arányt: 2011-ben a nemzetgazdasági összes árbevétel 53,2 százalékát számlázták ki, a termelési érték 57,2 százalékát, valamint a hozzáadott érték 52 százalékát állították elő. Árbevételi arányuk meghaladja a hattizedet a feldolgozóiparban, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, és 70 százalékot is felülmúlja az energiaiparban.

E vállalkozások árbevétele 2011-ben mintegy 39 ezer milliárd forintot tett ki. A nemzetközi pénzügyi válság következtében összes árbevételük 2009-ben átmenetileg csökkent, majd 2011-ben már 3,5 százalékkal nagyobb volt a 2008-asnál. Ugyanez nem mondható el az összes vállalkozás nettó árbevételétől, az ugyanis még mindig 2,5 százalékkal elmaradt a három évvel korábbitól.

A legjelentősebb küldőország cégeinek mutatói 2011-ben
OrszágCégek számaÁrbevétel (Mrd Ft)Hozzáadott érték (Mrd Ft)Foglalkoztatott (ezer fő)
Ausztria3 2213 311,8581,778,6
Németország2 93911 128,42 057,4167,6
USA1 7445 739,51 408,986,2
Olaszország1 105984,9122,014,0
Hollandia9731 938,3213,021,4
Nagy-Britannia9352 263,6413,648,8
Svájc8961 082,3214,225,7
Franciaország7642 940,1522,039,6
Japánn.a.1 514,3221,120,9
Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

A beruházások miatt is erdemes velük jóban lenni

A külföldi irányítású cégek 2011-ben összesen mintegy 1700 milliárd forintot ruháztak be, ezzel a nem mezőgazdasági és nem pénzügyi vállalatok beruházásainak 55,5 százalékát valósították meg. A külföldi leányvállalatok bruttó tárgyi eszköz beruházásainak értéke 17,4 százalékkal nőtt, ez jórészt a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhető. Ugyanis a külföldi döntéssel létrejött hazai beruházások több mint fele (55,3 százalék) a feldolgozóiparban történt, ahol az összes nemzetgazdasági beruházás háromnegyede a külföldi leányvállalatoknál teljesült.

Erős koncentráció jellemzi a külföldi irányítású, magyarországi leányvállalatok tevékenységét, ha az adatokat az egyes nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak száma és teljesítménye szerint vizsgáljuk. A sorrendben az első tíz ágazatba tartozó filiálék együttesen az összes külföldi irányítású vállalkozás számának 71,9, az árbevételének pedig 73,2 százalékát adták. Vannak olyan ágazatok is, ahol ennél is nagyobb a koncentráció: egyes szektorokban a külföldi tulajdonú cégek realizálják az összes árbevétel több mint 90 százalékát.

Itt a legnagyobb a külföldi leányok súlya (árbevétel alapján, 2011-ben)
Gazdasági ágazatÖsszes árbevétel (Mrd Ft)Külföldi cégek árbevétele (Mrd Ft)Külföldi cégek súlya (%)
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása4 855,94 725,497,3
Közúti jármű gyártása4 562,44 392,596,3
Távközlés1 059,5968,691,4
Gép, gépi berendezés gyártása2 536,42 228,487,9
Villamos berendezés gyártása1 037,2902,687,0
Fémalapanyag gyártása821,0695,784,7
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása145,2122,484,3
Immateriális javak kölcsönzése118,298,583,4
Egyéb jármű gyártása137,4113,082,2
Forrás: KSH

Több mint száz országban irányítják a magyarországi cégeket

A Magyarországon működő külföldi leánycégek irányításában 2011-ben valamivel több, mint száz országban lévő tulajdonosi/irányító szervezet vett részt, ezek kétharmadának székhelye az EU valamely tagállamában található: 2008-ban arányuk 65,9 százalék volt, ezzel szemben 2011-ben már megközelítette a 70 százalékot. Ez az arány kiemelkedő az energiaiparban (83,5 százalék), a víz- és hulladékgazdálkodás ágban (81,8 százalék), valamint az építőiparban (80,3 százalék). A külföldi irányítású leányvállalatok beruházásainál szintén megfigyelhető az EU-országainak dominanciája. Szinte kizárólagos (90 százalékot meghaladó) szerepet töltenek be az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben és az építőiparban. Csupán a feldolgozóiparba érkezett az unión kívüli országokból nagy összegű beruházás.

A magyarországi leányvállalatokat irányítók székhely szerint is jelentősen koncentrálódtak. A külföldi irányítású leányvállalatok működésével kapcsolatos stratégiai döntések 72 százalékát mindössze tíz országban hozzák. Ezek közül legjelentősebb az EU-n belül Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Szlovákia, az EU-n kívül pedig az Egyesült Államok, Svájc és a Seychelle-szigetek - a KSH megjegyzése szerint sok céget adóoptimalizációs céllal jegyeznek be Liechtensteinben (514 darab) és a Seychelle-szigeteken (718 darab). A képet az is árnyalja, hogy Hollandia például a multinacionális cégek kedvelt főhadiszállása a kedvező konszernjogi szabályozás miatt.

Kettészakadt a magyar gazdaság

A statisztika jól mutatja a magyar gazdaság duális szerkezetét is: a termelékenység, azaz az egy főre jutó hozzáadott érték 2008 és 2011 között folyamatosan emelkedett, a külföldi irányítású cégek fejlődése dinamikusabb volt, mint a hazai irányításúaké. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2011-ben a magyar irányítású cégeknél 4,46 millió forint volt, míg a külföldi leányvállalatoknál több mint két és félszer annyi, 11,33 millió forint forint volt. Az eltérés az energiaiparban a legkisebb (magyar: 23,1 millió forint/fő, külföldi 27,9 millió forint/fő).

Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma a filiáléknál átlagosan tizenegyszer nagyobb, mint a hazai irányítású vállalatoknál. A legnagyobb különbség az információ, kommunikáció területén, valamint a feldolgozóipar ágazataiban tapasztalható: 2011-ben egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 136 főt alkalmazott, a hazai irányításúak viszont átlagosan csupán 7 főt.