Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Több tragikus közúti baleset történt a négynapos hosszú hétvégén - derül ki a rendőrség összesítéséből.

Csütörtöktől vasárnap estig összesen 172 személyi sérüléssel járó baleset volt, a hét halálos kimenetelű balesetben pedig 8-an vesztették életüket. Emellett 49 ember súlyosan, 116-an könnyebben sérültek meg.

Rosszabb a helyzet

A mostani hétvége tovább rontja az egyébként is romló baleseti statisztikákat: az idei első félévben összesen 7570 személyi sérüléssel járó baleset történt, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához (7224 baleset) képest.

A halálos balesetek száma 4 százalékkal 254-re nőtt az egy évvel korábbi 245-ről, az életüket vesztett áldozatok száma pedig 7 százalékkal 267-ről 286-ra emelkedett. A könnyű sérültek száma is nőtt, 8 százalékkal 7380-ra. Csak a súlyos sérültek száma csökkent, 2411-re 2470-ről.

Okok

Az első félévben a hivatalos KSH-adatok szerint a balesetek 92 százalékában a sofőr volt a hibás. Az összes baleset harmadát a nem megfelelő sebesség okozta, ez jelenthet abszolút gyorshajtást, amikor a vezető túllépi a megengedett sebességet. Lehet relatív gyorshajtás is, amikor az útviszonyokhoz képest vezetett gyorsabban a sofőr, arra nincs pontos statisztika, hogy az abszolút és a relatív gyorshajtás mennyiben felelős a balesetekért.

Az első félévben történt 7570 baleset negyedét az elsőbbségadás elmulasztására vezethető vissza, 24 százalékuk pedig az "irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak" be nem tartása miatt következett be.

Százmilliárdos veszteség

A balesetek mindenkinek óriási kárt jelentenek, makrogazdasági szempontból is. A közlekedési statisztika az úgynevezett baleseti fajlagos értéken keresztül mutatja be a személyi sérüléssel járó és halálos balesetekből adódó veszteséget. (Erről részletesebben a "Megjött a halálszámla a magyar utakról" című cikkünkben olvashat.)

2017-ben a baleseti érték 2017-ben 451 milliárd forintra rúgott, az idei első félévben pedig meghaladta a 200 milliárd forintot - ráadásul ezek az összegek nem tartalmazzák az autókban keletkezett károkat. Az említett összegek már GDP-arányosan is 1 százalék feletti szintet jelentenek évente.