Az új uniós költségvetési ciklusban, 2014-2020-ig 1300 milliárd forintos uniós támogatással számolhatnak a magyar gazdák a Vidékfejlesztési Program (VP) - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Napi.hu Makro Gazda 2016 című konferenciáján. A vidékfejlesztési források 44 százaléka mehet beruházások fejlesztésére, de közvetett módon ez az arány meghaladja az 50 százalékot. Nagyobb részt hasítanának ki a kkv-k, a nagygazdaságok csak a források 20 százalékára pályázhatnak. Azokat az ágazatokat szeretné a kormány megerősíteni, amelyek alkalmasak munkahelyek teremtésére, így kisebb súllyal szerepel majd a támogatások listáján a szántóföldi gazdálkodás.

A VP elsősorban vissza nem térítendő támogatásokat nyújt, ezt kiegészíthetik a hiteltámogatások. Minden egyes beruházásnál 50 százalékos támogatást lehet igényelni - kivétel ez alól Pest megye, ott ez 40 százalék. Szintén kivételt képeznek a fiatal gazdák, az ő esetükben a támogatás összege elérheti a projekt 60 százalékát is. Kizárják a pályázatokból a projektcégeket, illetve azon agrárcégeket is, amelyek mezőgazdasági bevételei nem teszik ki a teljes bevétel 50 százalékát. A kiemelt támogatási célok között szerepel az állattenyésztés fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozása. A kormány 2016 végéig az összes pályázatot igyekszik megjelentetni, de már az idén 32 új pályázatot kiírnak a tervek szerint - mondta Kis Miklós Zsolt.

Kapcsolódó

Brutális visszaesés a mezőgazdaságban

Magyarországot is elérte a világpiaci élelmiszer-árzuhanás - mondta Raskó György agrárvállalkozó a Napi.hu konferenciáján tartott évértékelőjében. A mélypont 2015 augusztusában volt, azóta emelkedő árak tapasztalhatóak a főbb árupiaci termékek esetében. Magyarországon 14-14,2 millió tonna gabona termett, ez 17 százalékos csökkenés 2014-hez képest. A visszaesés elsősorban a csökkenő kukoricatermelésnek köszönhetően. A zöldségtermelés 10 százalékkal csökkent, a gyümölcstermés 33 százalékkal marad el a tavalyi terméstől.

A borszőlő termelése 10 százalékkal emelkedett, jó minőség mellett. A növénytermelés mintegy 20 százalékkal marad el a tavalyi rekordévtől. Az állatállomány növekedését tükrözik az első féléves adatok, ezek a pozitív trendek fennmaradhatnak az év végéig. Az értékesítési adatok árnyaltabbak,  2014-hez képest enyhe javulás várható, de nem ellensúlyozza a növényi ágazatok visszaesését.

A magyar gazdaság 2,7-2,9 százalékkal nőhet az idén, a mezőgazdaság az első félévben 17 százalékkal esett vissza. Éves szinten a mezőgazdasági GDP 18-20 százalékkal lehet kisebb Raskó szerint, így az agrárium teljesítménye 0,7-0,8 százalékkal csökkenti a GDP-t az idén. A szélsőségesség oka, hogy a magyar mezőgazdaságban a növénytermelés súlya nagyon magas, már eléri a 70 százalékot. Németországban, Hollandiában ez pont fordított, ezekben az országokban nem ilyen hektikus az agrár-GDP évenkénti változása, mert nem hat közvetlenül az időjárás.

Nincs gazdasági indok a földprivatizáció mögött

Az állami földek privatizációja ad hoc politikai döntés, nem áll mögötte gazdasági indok - mondta Raskó -, csökkenteni fogja termelési potenciált már középtávon is. Kérdéses a hosszú távú bérleti szerződések sorsa is. Kevés gazda esélyes arra, hogy nagyobb földterülethez jusson forrás hiányában, így maximum 2-3 ezer gazdálkodó, befektető profitálhat a 103 ezres gazdálkodói körből.

Az állattenyésztés két fő ágazata, a sertéstenyésztés és tejtermelés nem versenyképes kiegészítő nemzeti támogatás nélkül, csak így tartható a felszínen - vélekedett a szakember. A professzionális agrárvállalkozások (amelyek mérete eléri az uniós szint alját) nem jutnak most támogatásokhoz, így várhatóan mind a sertés, mind a tej termelése a jövőben csökkenni fog - ezzel Raskó már hazabeszélt, hisz cége a sertéságazatban is érdekelt.

Egyre nehezebb lépést tartani

A baromfiágazat köszöni szépen jól van, leszámítva tojáságazatot - mondta Bárány László, a Master-Good tulajdonosa. Az ágazat tartja az 5-6 százalékos dinamikát, a tavalyit elérő-meghaladó jó évet zárhat a Master-Good, részben az elmúlt évek beruházásinak köszönhetően. Nekünk állattenyésztőknek az a fő bajunk, hogy az uniós pénzekből kevés forrás jut az ágazatnak, hisz a korábbi 270 milliárd forinttal szemben most 80 milliárd juthat ebben az uniós ciklusban.

A magyar mezőgazdaság integrálódott az európai piacra, ezen a piacon kell versenyeznünk. A lengyel baromfiágazat évi 10-12 százalékban növekszik, ezzel kell lépést tartanunk, ami egyre nehezebb. A magyar baromfiágazat lemaradhat már a regionális versenyben, ha nem kapja meg szükséges forrásokat - mondta Bárány.

A professzionális állattartás az egyedüli járható út a Claessens Groupnak - mondta a cégtulajdonos Claessens Peter a konferencia kerekasztal beszélgetésen. A társaság hatékony állattartással foglalkozik, így az alacsony árak ellenére pozitív évet zárhat. A cégünk már az eljutott ahhoz a mérethez, amikor már hatékony lehet, így jó feltételeket tudunk nyújtani a munkavállakónak, de jutnak források az állatjóléti befektetésekre is - mondta Claessens.

A növénytermesztésben is érdekelt Raskó cégcsoportja nagyon jó évet zárt, bizonyos termékek esetében rekordévet zárt, főként a jövedelmezőségben. A sertéságazat profi szinten működik, szívesen bővítenénk, de nincs esély uniós támogatások elnyerésére, ami a beruházási terveinket is megkérdőjelezheti. A Győzelem Mezőgazdasági Kft. termékeinek 90 százaléka importra megy, az EU egyik legigényesebb piacára, Olaszországba. A családi gazdaságok integrálásával nőtt az üzemméret, így tudunk olasz malmoknak napi kiszállítással egyenletes minőséget szállítani. A 400 millió forint feletti árbevételű cégeknek nincs is esélye az uniós pályázatokon - mondta Raskó.

Kizárás? Milyen kizárás?

A pályázatokból nincs senki kizárva, ám a korábbi egészségtelen forráskoncentrációt a kormány meg akarja szüntetni - reagált Kis Miklós Zsolt Raskó György felvetésére. A kormány nem a mikrovállalkozásokat, hanem a családi cégeket szeretné támogatni, amelyekből akár tőkeerős gazdasági társaságokká is kinőhetik magukat.

Az uniós támogatások elosztása szigorú, pontozásos rendszeren keresztül történik - tette hozzá. A kormány célja, a mezőgazdaság hozzáadott értékének növelése - ezt leginkább a feldolgozóiparon keresztül lehet elérni -, ezért ezen beruházások fejlesztése előnyt élvez - hangsúlyozta az államtitkár.