A magyar jegybank (MNB) forintvédelmi célú devizapiaci intervenciós készsége "mindig is vitatható volt", tekintettel a korlátozott devizatartalékokra - fogalmazott Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára az országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról.

Az MNB azonban kamatemelési hajlandóságát már demonstrálta forintgyengülési időszakokban, tartva a gyengülés által a devizahiteles háztartásokra rótt többletterhektől. A devizahitelesek problémáinak enyhítésére tett legutóbbi kormányintézkedések viszont az RBS vezető londoni elemzője szerint enyhíthették az MNB kamatemelési készségét.

A Royal Bank of Scotland korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek, a ház szerint azonban ez most már közelebb lehet a 320-325-ös sávhoz - közölte Ash. Az RBS felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy "próbára tegye az MNB elszántságát".

Túlzott aggodalmak

Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőház, a Capital Economics ugyancsak kedden Londonban ismertetett helyzetértékelésében az európai felzárkózó térség gyengülő valutái és az inflációs kockázat, valamint a jegybanki szigorítás esélyei közötti összefüggéseket vizsgálta.

A cég szerint "eltúlzottak" azok az aggodalmak, hogy a közép-kelet-európai fizetőeszközökre nehezedő mostani eladási nyomás az infláció felgyorsulását eredményezheti, és ezáltal kamatemelésre késztetheti a térségi jegybankokat.

A Capital Economics szerint az árfolyamgyengülésre épülő inflációs félelmek két okból is túlzottnak tekinthetők. Egyrészt a térség egészében gyenge a belső kereslet, és ebben a környezetben kétséges, hogy a vállalatok át tudják-e hárítani a fogyasztókra az emelkedő importárakat.

Emellett a térségi valuták nominális effektív árfolyamai és az infláció közötti kapcsolat "nem különösebben erős", még a késleltetetten érvényesülő hatások figyelembevételével sem.

Ez a kapcsolat Magyarországon és Csehországban a legerősebb, tekintettel arra, hogy ebben a két gazdaságban a legmagasabb a hazai össztermékhez (GDP) mért importarány, de még ezekben az országokban is van közelmúltbeli példa arra, hogy fizetőeszközeik gyengülése nem éreztette hatását magasabb infláció formájában.

Kamatemelés: az utolsó eszköz

A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezek alapján nem várható, hogy jelentős inflációgyorsulást okozna a közép-kelet-európai valuták eladási nyomása, sőt a cég tartja magát ahhoz az előrejelzéséhez, hogy 2012-2013-ban az infláció általános lassulása valószínű a régióban.

A ház szerint ugyanakkor a gyengébb árfolyamok a pénzügyi stabilitás szempontjából okot adhatnak az aggodalomra, és ez egyelőre megakadályozhatja a jegybanki kamatcsökkentéseket a térségben. Ez különösen igaz Magyarországon és Romániában, a két ország háztartásainak magas devizaalapú adósságterhei miatt.

A Capital Economics elemzői közölték, hogy ebben a két országban a gyenge növekedés ellenére látnak valamelyes esélyt árfolyamerősítő célú védelmi kamatemelésre rövid távon, bár ezt csak "utolsó lehetséges eszköznek" tartják.

A ház szerint valószínűvé válna az MNB-kamatemelés például akkor, ha a forint 310 fölé gyengülne az euróval szemben. A Capital Economics londoni közgazdászai azonban közölték, hogy alapeseti forgatókönyvük továbbra is "szerény mértékű" magyarországi kamatcsökkentést valószínűsít jövőre. Ez a forgatókönyv 290 forintos euróárfolyamot feltételez.