Folytatni kell az adósságcsökkentést 2020-ban is - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a központi költségvetés és az államadósság jövő évi finanszírozását bemutató sajtótájékoztatón. A költségvetés finanszírozása stabil lábakon áll, az államadósság GDP-arányosan csökken, további cél még a devizaadósság arányának a csökkentése. Ezzel párhuzamosan növelni kívánják a lakosság és a hazai intézményi befektetők állampapír-állományát.

Maastricht fontos, de nem az euró miatt

2010-ben még bőven 80 százalék fölött volt a GDP-arányos adósság, ez 70,2 százalékosra ment le 2018 végén, az idei év végén 66 százalék körüli, 2020-ban 65 százalékos arányt várnak, 2022-re pedig teljesítheti az ország a maastrichti elvárásokat, vagyis 60 százalék alá mehet le az államadósság. Varga később újságírói kérdésre válaszolva közölte: a kritérium teljesítése egy lélektani határ elérése csupán, azt nem erősítette meg, hogy az euró bevezetésével lenne ez összefüggésben.

A sérülékenység csökkentése miatt fontos a devizaadósság csökkentése, 50 százalék fölötti szintről sikerült 20 százalékosra levinni az arányt. A kamatkiadások folyamatosan csökkennek, az idén a GDP 4 százaléka ment el erre, jövőre 1,9 százalékot fizet ki erre az állam.

A lakosság állampapír-állományát 11 ezer milliárd forintra növelné az állam 2023-ra. 2020-ban is fokoznák a lakossági állampapír-vásárlásokat. Október végén már több mint 7500 milliárd forintnyi állampapír volt a lakosság kezében. Az idei év legfontosabb újdonsága a Magyar Államapír Plusz (MÁP+) volt, amelynek állománya a papír alapú változatokkal együtt a héten elérheti a 3 ezer milliárd forintot. Ezzel a háztartások aránya az államadósság finanszírozásából eléri a 25 százalékot. A papír alapú MÁP+-ból a kis címletek fogynak a legjobban, a 10 ezer forintos a legnépszerűbb.

Jövőre jön a nyugdíjkötvény

Varga arról is beszélt, hogy a lakossági állampapírok körében a hosszabb futamidőt szeretnének elérni. Jövőre jön egy 20 éves kötvény, és egy új indexet, a HMAX-ot is elindítják, amely a 3 évesnél hosszabb futamidejű államkötvények árfolyamát követi majd. Varga Mihály újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a nyugdíjkötvény lényegében elkészült, már az idén el tudták volna indítani, de csak 2020 első felében debütál az új papír.

Kihívásokkal teli, de sikeres év volt 2019 - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója. Az ÁKK minden meghatározott célt teljesítette, a GDP-arányos államadósság az év végére a GDP 64 százaléka alá csökkenhet (ez nem a maastrichti kritériumok alapján kalkulált érték). A MÁP+-nak köszönhetően javult a lakossági részarány az állampapírpiacon, az átlagos lakossági futamidő 1,6 évről 2,6 évre nőtt. Az év elején még 20 százalék körüli devizaarány, 17 százalékosra csökken, a hitelminősítők közül a Fitch és az S&P is felminősítette Magyarországot.

Kurali beszélt arról, hogy a MÁP+ bevezetésével együtt négy lakossági állampapírt vezettek ki, és a lombardhiteleket is sikerült betiltani. Korábban az intézmények is megpróbáltak lakossági papírokat venni, ezek a kötvények viszont hamarosan lejárnak, most már egyre inkább csak a háztartások tartanak lakossági állampapírokat. Fontos új célként említette a vezérigazgató, hogy az intézményi forint papírok átlagos futamidejét növeljék, az átlagos lejáratot 4 év fölött tartsák.

Marad a magas kamat a lakossági papíroknál

Jövőre 7305 milliárd forint lesz a bruttó finanszírozási igény, a bruttó kibocsátás pedig 7335 milliárd forint lesz, a nettó finanszírozási igény így 397 milliárd forint. Az ÁKK maximum 1 milliárd euró értékben tervez csak devizakibocsátást, ez főleg lakossági papír lehet. A devizahitelek és kötvények állománya csökkenni fog jövőre, pozitívan alakul majd belföldi állományok mérete. A lakossági állampapírok volumene nő majd a legnagyobb mértékben, a tervek szerint 400 milliárd forinttal.

A lakossági termékeknél fenn fogja tartani az ÁKK a pozitív reálkamatot, és fontolgatják egy hosszabb futamidejű lakossági kötvény bevezetését is. A lakossági állampapírok forgalmazási jutaléka csökkenni fog, és létrejön egy olyan osztály az ÁKK-n belül, amely kifejezetten a lakossági állampapírok értékesítésének lehetőségeit, feltételeit vizsgálja majd.

Zöld kötvény jüanban

Az intézményi forintpiacon a futamidő növelése a cél, ennek érdekében jön a 20 éves benchmark-kötvény, amely 2041-ben jár majd le, az első aukció januárban várható. Az új HMAX-bevezetésétől pedig azt várják, hogy az index-követő befektetők (nyugdíjpénztárak, biztosítók) hosszabb kötvényeket kezdenek majd vásárolni. Ha lesz rá igény, az ÁKK csereaukciókkal is segíti majd, hogy az intézmények alkalmazkodhassanak az új indexhez.

Az aukciós rend is átalakul majd. Az öt- és tízéves papírokból minden második héten lesz majd aukció, hároméves kötvényből viszont csak négyhetente lesz, a többi héten felváltva tartanak 15 és 20 éves kötvényaukciókat. A devizaarány az államadósság 15 százalékára csökkenhet a jövő év végére. A lakossági eurókötvény mellett jenben és jüanban bocsáthat ki lehetőség szerint zöld kötvényeket az állam. A zöld kötvények környezetvédelmi beruházásokat finanszírozhatnak.