A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) előzetes adatai alapján Magyarországon a mezőgazdasági termelés költségei összességében 4 százalékkal emelkedtek, így a bruttó hozzáadott érték 1,7 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 0,2 százalékkal magasabb 2019-ben a 2018. évihez képest. Az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem ugyanakkor 0,3 százalékkal alacsonyabb a 2018. évinél.

Az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2018. évi 3 százalékos emelkedés után 2019-ben 0,7 százalékkal mérséklődött. A növényi termékek kibocsátásának volumene 2,3 százalékkal csökkent, az állatok és állati termékek termelésének volumene 1,7 százalékkal bővült. A mezőgazdasági termelői árak 2019-ben átlagosan 4 százalékkal emelkedtek 2018-hoz viszonyítva. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 3 százalékkal, az élő állatok és az állati termékeké 6 százalékkal emelkedett 2019-ben.

Kapcsolódó

A volumen- és árváltozás eredményeként, valamint a termeléshez kötött támogatások figyelembe vételével a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 0,7 százalékkal, az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 7 százalékkal nőtt. Az alaptevékenységek kibocsátásának folyó alapáron számított értéke összességében 3 százalékkal haladta meg a 2018. évi értéket.

Az előrejelzés készítésének időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a gabonafélék kibocsátásának volumene 3,3 százalékkal nőtt, elsősorban azért, mert kukoricából a tavalyi 8 millió tonnához képest 2,4 százalékkal több termett 2019-ben. Búzából (durumbúzával együtt) összesen 5,4 millió tonnát takarítottak be, ami 2,1 százalékkal nagyobb, mint a 2018. évi, és az elmúlt öt év átlagánál is valamivel több. A többi gabonaféle betakarított mennyisége kisebb-nagyobb mértékben változott az előző évihez képest: a tritikálé mennyisége nem módosult, az árpáé 20 százalékkal több, a rizsé 21,5 kevesebb volt, mint 2018-ban. A napraforgó termésmennyisége 2019-ben 6,6 százalékkal elmaradt a 2018. évi terméstől, és 4 százalékkal kevesebb a 2014-2018. évek átlagánál. Repcéből rekordtermés volt 2018-ban, meghaladta az 1 millió tonnát, 2019-ben viszont 12 százalékkal kevesebb termett, ami még így is 6 százalékkal több az előző öt év átlagánál.

Kevesebb a zöldség és a gyümölcs

Az előrejelzés készítésekor rendelkezésre álló információk alapján a friss zöldségfélék volumene 7 százalékkal csökkent az előző, 2018-as évhez képest. A gyümölcstermés (szőlővel együtt) 13 százalékkal csökkent, ezen belül az almatermés 25,6 százalékkal volt kevesebb a 2018. évitől.

Az előrejelzés szerint a mezőgazdasági termelői árak 2019-ben összességében emelkedtek az előző évhez képest. Az ipari növények 4 százalékos, a zöldségfélék, kertészeti termékek 12 százalékos, a burgonya 38 százalékos és a gyümölcsfélék 5 százalékos áremelkedésével kalkuláltak, de 1 százalékos termelői árcsökkenéssel számoltak a gabonafélék esetében. A gabonafélék körében a búza termelői ára várhatóan 2 százalékkal magasabb, a kukoricáé 4 százalékkal alacsonyabb 2019-ben, mint az előző évben. A gyümölcsfélék körében az őszibarack termelői ára csökkent nagymértékben, 22 százalékkal, az almáé 8 százalékkal, a körte termelői ára viszont 30 százalékkal magasabb. Az ipari növények termelői árának növekedése általános volt, a repce termelői ára 8, a napraforgóé 3, a cukorrépáé 5 százalékkal emelkedett, a szója termelői/felvásárlási ára 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2018-ban.

Az első előrejelzés alapján az élő állatok és állati termékek kibocsátásának volumene 1,7 százalékkal nőtt. A főbb ágazatok kibocsátásának volumene meghaladta az előző évi szintet. A szarvasmarha kibocsátásának volumene 10 százalékkal, a sertésé 4 százalékkal emelkedett, az élő baromfié 1 százalékkal csökkent. A tej- és a tojástermelés volumene az előző évi szinten maradt. A termelői árak összességében 6 százalékkal emelkedtek, ezen belül az állatok esetében a termelői ár 9 százalékkal, az állati termékeké pedig 1 százalékkal nőtt a 2018. évi szinthez képest. A sertés termelői ára 20 százalékkal, a baromfié 2 százalékkal nőtt, a szarvasmarháé nem változott. A tej termelői ára az előző évi szinthez képest 3 százalékkal emelkedett, a tojás ára viszont 3 százalékkal mérséklődött.

A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások alapján 2019-ben 61:39 százalék, ez az arány 2018-ban 62:38 százalék volt, azaz 2019-ben némileg csökkent a növénytermesztés aránya.

A számítások szerint a folyó termelőfelhasználás értéke 4 százalékkal nőtt 2019-ben. A folyó termelőfelhasználás legnagyobb tételét jelentő takarmányköltség 4,7 százalékkal lett magasabb, mivel a volumene és az ára is emelkedett. A felhasznált műtrágya költsége 7,6 százalékkal haladta meg a 2018. évit. Az energiaköltség 1,2 százalékkal emelkedett.

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron 2,6 százalékkal csökkent, folyó áron 1,7 százalékkal emelkedett 2019-ben. Ebben az évben 100 forint értékű folyó alapáron mért kibocsátás előállításához 60 forint értékű inputot használtak, ami szinte azonos az egy évvel korábbival. Az értékcsökkenés és a termelési adók változatlan szintje mellett a termelési tényezők jövedelme 1,7 százalékkal nőtt 2019-ben. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 0,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az összes mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás 2 százalékkal mérséklődött 2019-ben, a nem fizetett munkaerő-ráfordítás 2 százalékkal, a fizetett munkaerő-ráfordítás 1 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. Mindezek eredményeként 2019-ben az egy teljes munkaidős (fizetett és nem fizetett) dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 0,3 százalékkal mérséklődött, 2010-hez hasonlítva ugyanakkor az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó kalkulált reáljövedelem 78 százalékkal emelkedett az azóta eltelt 9 év alatt.

Ide tartozik, hogy az így számolt mezőgazdasági jövedelmet nem szabad a gazdálkodók jövedelmének tekinteni, mivel - a tisztán mezőgazdaságból származó jövedelmeik mellett - más forrásokból is jövedelemhez juthatnak. Továbbá ez a jövedelem az adott elszámolási időszak alatt végzett mezőgazdasági (valamint másodlagos, nem mezőgazdasági) tevékenységgel képzett jövedelemre vonatkozik, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben a jövedelmek csak egy későbbi időpontban folynak be. Ezért ezek nem jelentenek olyan jövedelmet, amit még az adott elszámolási időszak alatt ténylegesen meg is kapnak a jogosultak. A számolt jövedelemmutatók továbbá nem a mezőgazdaságból élő háztartások összjövedelmének vagy rendelkezésre álló jövedelmének mutatói.

A MSZR adatait évente kétszer előzetesen, először a tárgyév novemberének végén, majd a tárgyévet követő januárban kell átadni az Európai Bizottságnak. A végleges adatsort a tárgyévet követő év szeptemberéig kell elkészíteni. Az Agrárminisztérium (AM) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közötti munkamegosztásnak megfelelően a KSH a felelős az MSZR-adatok előállításáért. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet a rendelkezésre álló adataival segíti az MSZR elkészítését.