Az ellenzéki képviselő ma beadott törvényjavaslata 50 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíjminimumot. A kormány, azon ígérete ellenére, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, az öregségi nyugdíjminimumot rendre kihagyta az éves inflációkövető nyugdíjemelésekből. Régóta, 2008 óta változatlanul 28 500 forint az összege, miközben ez idő alatt értékének több mint negyedét elveszítette - olvasható a részletes indoklásban. (A most megjelent javaslatok egy részét, már a múlt hétvégén belengette a párt az idősek világnapja alkalmából)

A módosítás célja az is, hogy a 2007. április 1. és 2011. december 31. között nyugdíjjárulékkal terhelten rokkantsági nyugdíj mellett végzett munkavégzésnek a nyugdíjjogosultság szempontjából történő utólagos elismerése, aminek hiánya jelenleg indokolatlan és méltánytalan megkülönböztetést jelent.

A nyugdíjas infláció legyen az alap, ne más!

Az LMP javaslata a jelenlegi inflációkövető, arányos nyugdíjemelés rendszerén is változtatna. Az általános fogyasztóiár-növekedés helyett a KSH által szintén rendszeresen kiszámított nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított inflációt javasolják figyelembe venni. A nyugdíjasok fogyasztása ugyanis eltér az aktív korúakétól, nagyobb arányt tesznek ki benne például a gyógyszerek, az alapélelmiszerek, vagy a háztartási energia.

A törvénymódosítás az alacsony és magas nyugdíjak közti különbségeket is csökkentené és az alacsony ellátásban részesülőket nagyobb arányú emeléshez juttatná. Ennek javasolt módja az adott évre eső nyugdíjemelés összegének elosztása a nyugdíjasok számával. Az azonos összegű nyugdíjemelés az alacsony ellátásokat nagyobb arányban, a magasabb ellátásokat kisebb arányban emelné.

Az ellenzéki párt szerint a javaslat mellett szóló érv, hogy a be nem épülő egyszeri ellátások nyújtása már jó ideje ezen az elven történik. Az egyszeri, tavaly év végihez hasonló nyugdíj-kiegészítésekhez képest ez a megoldás kiszámítható módon, törvényben meghatározott elosztási elv alapján biztosítana igazságos nyugdíjemelést a nyugdíjasok számára.

A javaslat a novemberben esedékes korrekciós nyugdíjemelés időpontját is előrehozná arra a hónapra, amelyet megelőző hónapban megállapításra került, hogy a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az emelés évére tervezett mértéket. 1 százalékot el nem érő eltérés esetén novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

Ezekben a kormány eddig nem engedett

A jelenlegi szabályok szerint a korhatár előtti ellátásban részesülő keresete nem haladhatja meg az éves keretösszeget, a minimálbér tizennyolcszorosát. Ha ezt az összeget eléri, akkor az év hátralevő részében szünetel az ellátása. Hasonló módon, a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő emberek keresőtevékenységéből ellátás mellett megszerezhető jövedelmét is korlátozza a törvény.

Rájuk különösen szigorú szabályok vonatkoznak. Ha keresetük három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét, akkor megszűnik az ellátásra való jogosultságuk. Ez az amúgy is nagyon alacsony ellátás mellett szegénységre ítéli a magasabb kiadásokat fedezni kénytelen megváltozott munkaképességű embereket. Ezért ezen korlátozó szabályok eltörlését javasolja az LMP.

A módosító javaslat emellett hatályon kívül helyezi a nyugdíj melletti munkavégzés esetére a nyugdíj folyósítását a közszférában szüneteltető szabályokat. Ezt a diszkriminatív szabályozást mára a foglalkoztatási helyzet sem indokolja.

A javaslat célja az ellátások azonnali rendezése, illetve a korlátozások gyors feloldása. Ez - tekintve, hogy az érintettekre kedvező változásokat jelent - felkészülési időt nem igényel.

Nyugdíjasok százezerei csúsztak le

A nyugdíjbiztosító 2017. januári adatai szerint ma Magyarországon több mint 2,6 millióan részesülnek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, közülük mintegy kétmillió az öregségi nyugdíjasok száma. Az ellátottak közt nagyon magas azoknak az aránya, akiknek az ellátása még a 100 ezer forintot sem éri el, ők 1,2 millióan vannak. Több mint 700 ezer öregségi nyugdíjas van köztük. 71 ezer nyugdíjasnak az 50 ezer forintot sem éri el a járandósága - olvasható a részletes indoklásban.

A KSH jövedelmi adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években nőtt az időskori szegénységben élők aránya. A szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjas háztartások aránya 2010-ben még 4,6 százalék volt, ez 2015-re 7,1 százalékra nőtt. Vagyis öt év alatt jelentősen nőtt azon nyugdíjasok száma, akik jövedelmi szegénységben éltek.