A vádirat szerint a vádlottak közül hárman elhatározták, hogy üdülési jogok értékesítésével tévesztenek meg - elsősorban időskorú - embereket, a színlelt ügyletek révén pedig jogtalan haszonra tesznek szert - írja közleményében a Fővárosi Főügyészség.

Ennek érdekében, 2013 novemberében megalapították azt az V. kerületi céget, amelynél a későbbiekben az ügy többi vádlottja is dolgozott ügyfélszolgálati, illetve call center munkatársként, vagy üzletkötőként. (A nyugdíjasok már nem mennek a Balatonra.)

A vád szerint a vádlottak az üdülési jogukat értékesíteni kívánó, jellemzően időskorú sértetteket azzal keresték meg, hogy vállalják az üdülési joguk értékesítését, illetve az értékesítésig még azok bérbe adását is intézik, ehhez azonban megbízási és szolgáltatási szerződéseket kell kötniük a céggel, és különböző díjakat kell fizetniük. Az ügyfelek toborzása érdekében fővárosi irodaházban, üzletközpontban, szállodában, majd később a budapesti helyszínek mellett vidéki nagyvárosokban is tartottak előadásokat.

A szerződéskötéskor az üzletkötők az ügyfelekkel - megtévesztésükkel, akaratukon kívül - olyan dokumentumot is aláírattak, amivel beléptették őket egy úgynevezett kreditrendszerbe. A program lényege a szerződés szerint az volt, hogy az ügyfél kreditpontok felhasználásával, kedvezménnyel vásárolhatott terméket vagy szolgáltatást.

Az ügyfelek szándéka azonban kizárólag az üdülési jogaik értékesítésére terjedt ki, nem akartak belépni kreditrendszerbe, nekik a vádlottak a szerződéskötéskor megtévesztő tájékoztatást adtak. Így amíg az ügyfelek abban a tudatban voltak, hogy az általuk fizetett díj az üdülési joguk értékesítéséért fizetett megbízási díj, az valójában nem az volt, hanem a kreditpontok ellenértéke. A vádlottaknak azonban a kreditrendszert sem állt szándékukban ténylegesen működtetni, céljuk az volt, hogy ezzel a díjfizetések jogszerűségének látszatát keltsék.

Így egy idő után a társaság a kreditrendszert sem üzemeltette, a sértettek a kreditpontok ellenértékét nem tudták levásárolni, a vádlottak pedig egy ideig még hitegették őket, majd később elérhetetlenné váltak. A vád szerint a vádlottaknak már a szerződések megkötésekor sem áll szándékában az üdülési jogok értékesítése, céljuk kizárólag a sértettek pénzének jogtalan megszerzése volt.

Az ügynek összesen 341 sértettje van. Közülük a legtöbben jellemzően pár százezer forintot fizettek a vádlottaknak, de volt olyan, aki egy millió forintnál is többet.

A csalással a vádlottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak az ügyfeleknek.