Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács keddi ülésén. Az MNB ugyanakkor bejelentette, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos normalizálására az inflációs cél fenntartható elérése érdekében, eszköztárát átalakítja.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kifejtette: az MNB elmozdult az ultralaza monetáris politikai álláspontról, a legutóbb bevezetett nemkonvencionális eszközök kivezetéséről döntöttek. Fontos kommunikációs változás, hogy a jegybank jelezte, felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs folyamatok függvénye.

Kapcsolódó

A szigorításra még várni kell

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a monetáris tanács közleményének hatására érdemben erősödött a forint, valamint emelkedtek az állampapír-hozamok, mivel a monetáris politikai célú IRS-eszközök (kamatcsere-ügylet), valamint a jelzáloglevél-vásárlási program kivezetése lényegében a laza monetáris politika normalizálódásának első lépése. Így a monetáris politika a jövő év elejétől már kevésbé lesz támogató - tette hozzá, amit szerinte némileg, célzottan ellensúlyoz a fix kamatozású növekedési hitelprogram bevezetése.

A Takarékbanknál a tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt nem számítanak a kamatok gyors emelkedésére, sőt úgy vélik, amennyiben megérkeznek a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegek megtérítései, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok. A jövő év közepéig nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonását várják, majd azt követheti az alapkamat lassú emelése, 2020 közepe után. A nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja a tartósan laza hazai monetáris kondíciókat - tette hozzá az elemző.

Suppan Gergely kifejtette: az infláció az év végére visszatérhet a 3 százalékos szint alá. A következő hónapokban a monetáris tanács "átnézhet" az infláción, így rövid távon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A forint feltehetően átmeneti gyengülése egyelőre nem adhat okot aggodalomra, ugyanakkor, párhuzamosan az olajárak emelkedésével, támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.

Érdemi változás nem történt

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint, bár a monetáris eszköztárat kicsit átalakítja a jegybank, érdemi változás nem történt és rövid távon nem is várható, azaz maradnak a laza monetáris feltételek.

Az év végén megszűnő három hónapos betét eddig sem volt fajsúlyos tényező, mert mindössze 75 milliárd forintot engedett bele a jegybank. A monetáris politikai célú eszköz 2018-ra vonatkozó éves keretösszege 1100 milliárd forint lesz, míg eredetileg negyedévente 300 milliárd forintot engedett erre a jegybank, azaz összesen 1200 milliárd forint lett volna a teljes összeg. A mostani döntés alapján az utolsó negyedévben nem 300 milliárd, hanem 200 milliárd forint lesz a keretösszeg. Ez egy olyan lépés, amely az eddigihez képest kevésbé laza feltételeket jelent - fogalmazott a szakember.

A monetáris tanács, a korábbi tájékoztatáshoz hasonlóan, utalt arra, hogy figyelemmel kíséri az Európai Központi Bank (ECB) lépéseit. Az ECB már elindult az eddiginél kevésbé laza monetáris politika irányába, az év végén ugyanis leállítja eszközvásárlási programját. Mario Draghi, az ECB elnöke nemrég utalt arra is, hogy még jövő év novemberéig, amíg a mandátuma szól, normalizálódhatnak a monetáris feltételek. "Ez pedig például akár azt is jelentheti, hogy az ECB az overnight betéti kamatot még Draghi hivatali idejében megemeli" - fejtette ki Németh Dávid.

Ez a szigorítás korai lépése

Varga Zsombor az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője aláhúzta: mind a kiadott közlemény, mind Nagy Márton MNB-alelnök a döntés után tartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a változtatások nem jelentik a laza monetáris politika feladását, arra továbbra is szükség van az inflációs cél stabil elérése érdekében. A visszafogott maginflációs folyamatok nem mutatnak lényeges árnyomást a gazdaságban.

Ugyanakkor úgy vélte, az alacsony kamatok nem tarthatók fent az MNB horizontján túl, és az ECB szigorítási lépései továbbra is irányadóak a magyar jegybank gyakorlatának tekintetében.

Az elemző jelentős mértékűnek nevezte az eszköztár megváltoztatását, amely szerinte a szigorítás egy korai lépésének fogható fel. Ugyanakkor középtávon várható a laza monetáris politika fennmaradása - tette hozzá.

"Ennek megfelelően a kamat-előrejelzéseink is változatlanok maradnak. Összességében úgy véljük, hogy a hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása a jövő év folyamán fokozatosan végbemegy, s az alapkamat emelésére először 2020-ban kerülhet sor" - fogalmazott Varga Zsombor.

Képünk forrása: Shutterstock