Júniusban 1,259 milliárd forinttal nőtt a kórházi adósságállomány, amely az első félév végére elérte a 28,413 milliárd forintot - derül ki a MÁK adataiból. A tartozás 41 százalékának fizetési határideje kevesebb mint 30 napja járt le, az adósság mintegy negyedét már több mint egy hónapja, de kevesebb mint két hónapja kellett volna fizetni, egyharmadával pedig több mint két hónapja tartoznak a kórházak a beszállítóknak. Az átütemezett adósságállomány aránya nem éri el az egy százalékot.

Nem szokatlan, hogy a nyári hónapokban lelassul az adósságállomány növekedése, a kevesebb beteg kevesebb kórházi beavatkozással jár. 2016 júniusában éppen hogy átlépte az egymilliárdot a havi plusz, 2015-ben viszont épp akkor zajlott a konszolidáció, így nem érdemes összehasonlítani az adatokat. A 2014-es nyári minikonszolidáció sem engedi tisztán látni a szezonális trendeket, a szokásos havi növekedést el nem érő júniusi bővülés azonban kirajzolódik a korábbi évek adataiból is.

A szezonális hatás az adósságállomány szerkezetén is jól látszik, a 30 napnál rövidebb ideje lejárt tartozások 662 millió forintos csökkenése - a hosszabb ideje lejártak  növekedése mellett - is a nyári ellátási események számának visszaesésére utal.

Megy a titkolózás

Az adósságállomány növekedésének "jót tesz" a fekvőbeteg-ellátó intézmények különböző osztályait érintő bezárási hullám is, bár ennek pontos mértékéről nincs megbízható és nyilvánosan elérhető adat, csak lapinformációkból lehet tájékozódni egy-egy kórházi osztály bezárásáról, amelyre hol tömeges felmondás, hol csak a folyamatos munkaerő-elszivárgás kritikus szintre jutása miatt volt szükség.

Amellett, hogy a bezárások indokait maguk a kórházak és az egészségügyi kormányzat is rendre cáfolja, azt állítva, hogy pusztán menetrendszerű felújítások zajlanak az ellátás folyamatosságának fenntartása mellett, arról ugyanakkor nem adnak pontos tájékoztatást, hogy e szokásos munkavégzések végül is hány osztályt érintenek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére sem volt hajlandó elárulni a bezárt osztályok számát. Két oldalas válaszában először is nem felejtette el tisztázni, hogyan "döntötte romba" az egészségügyet a korábbi kormány, majd az egészségügyi béremelés szükségességének hangsúlyozása mellett a Fidesz-kormány bérintézkedéseit, az elvándorlási statisztikákat és a sürgősségi ellátást részletezte hosszan, csak éppen a kérdésre nem válaszolt egyáltalán.

Mellesleg lapunk sem kapott választ a bezárt osztályok számát firtató kérdésre az egészségügyi államtitkárságtól, így nem tudhatjuk, hogy most éppen mekkora szerepet játszhat az adósságnövekedési ütem csökkenésében az ellátás nyári karcsúsodása.

Kép: Napi.hu

Az élen nincs változás

A MÁK friss számaiból az mindenesetre kiderül, hogy a Honvédkórház továbbra is élen jár az adóslistán, a júniusi 634 milliós növekedés eredményeként újra 3 milliárdhoz közelít a tartozása.

A többiekhez képest nagyot - 225 millió forintot - nőtt a Pécsi Tudományegyetem adóssága megközelítve ezzel az 500  millió forintot. Szegeden mindössze 122 milliós volt a havi növekedés, az első félévi végeredmény viszont 1,3 milliárdra rúg.

Többen átlépték az egymilliárdos határt

További három nagy kórháznak lépte át az egymilliárdot a lejárt adóssága: a Békés megyei kórház, a Péterfy Sándor utcai kórház és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórház tartozik ide. A Szent János és a Bajcsy kórház tartozása pedig alig maradt egymilliárd forint alatt.

Az idei, első hat havi  növekedés mintegy 15 milliárdra rúg, ami, ha figyelembe vesszük, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár 20 milliárd körüli elfogadható éves növekedésről beszélt a kórházszövetség legutóbbi kongresszusán, meglehetősen feszített gazdálkodásra kényszerítheti a kórházi vezetőket a hátralévő fél évben. A havi növekmény átlaga mindenesetre a szigor mellett is 2,5 milliárd forintra rúg.