Ismert, hogy a KSH a havi kereseti statisztikájában csak átlagot számol, mediánt nem. Emiatt sok kritika éri a hivatalt, ugyanis sokan kétkedve fogadják a több mint 300 ezer forintos béradatokat.

Az átlagot tudná kiegészíteni a medián kereseti adat, amely egy helyzeti középérték, azt mutatja, hogy ha a keresőket sorba rendezzük keresetük alapján, mennyit keres a rangsor középső tagja, azaz mennyi annak a keresete, akinél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres.

Kapcsolódó

A KSH azonban azt állítja, hogy a jelenlegi módszertannal ilyen adat nem áll a rendelkezésre. A hivatal jelenleg havi intézményi munkaügyi adatgyűjtésből dolgozik.

Ez az adatkör a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. A megfigyelés nem terjed ki a magyarországi munkavállalók teljes körére. Az átlagkereseti adatokat biztosító adatgyűjtésben a megkérdezett szervezetek a munkavállalók egy-egy csoportjára összesítve jelentik az adott hónapra vonatkozó kifizetett keresettömeget és az adott csoport havi átlagos állományi létszámát. Egy adott csoport (például a teljes munkaidőben alkalmazásban állók) átlagkereseti adata a keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosaként áll elő - írják.

Ebből az adatgyűjtés összesített információi kizárólag átlagkereseti adatok publikálását teszik lehetővé, a keresetek személyi szintű eloszlására, illetve a helyzeti középérték (medián) meghatározására ez az adatforrás tehát nem alkalmas.

Jövőre máshogy lesz

A KSH 2019-ben megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését: a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából állítja elő és publikálja, a havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan.

A fejlesztés egyrészt az adatszolgáltatói teher jelentős csökkenését vonja maga után, illetve több információ is kinyerhető ennek köszönhetően. A KSH a Napi.hu-t arról tájékoztatta, hogy az adatszolgáltatás nem lesz gyorsabb, mivel az adatok a jelenleginél is lassabban kerülnek a hivatalhoz.

A járulékbevallásokban sokkal részletesebb - személyi szintű/álláshely szintű - adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében (medián kereset, keresetek eloszlása, létszámok kereset kategóriánként).

A keresetek eloszlására vonatkozó egyetlen hivatalos statisztikai adatforrás jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végzett évenkénti adatgyűjtés az egyéni bérekről és keresetekről. A felmérésből származó adatokat honlapjukon teszik közzé. Ez az adatgyűjtés képezi a forrását az Eurostat honlapján elérhető Structure of Earnings Survey adatoknak, amely uniós szinten négyévenkénti adatszolgáltatás, ezért áll csak 2014. évi adat rendelkezésre összehasonlítható módon a tagállamokra (köztük Magyarországra is).

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.