Átlagosan 30 százalékos illetménynövekedést, sávos illetményrendszert, a pótlékok bérbe épülését hozhatja a kormány törvénymódosítási javaslata, ha a parlament elfogadja a kormány előterjesztését - mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a parlamentben a törvényjavaslat ismertetésekor. Kultúraváltást akarnak meghonosítani a szektorban, és a korábban, többlépcsős, normatív rendszer helyett egy felelősségre, a munkakörhöz igazított teljesítményre alapuló rendszert vezetnének be, hogy megemeljék a munka presztízsét.

Július 1-jétől a járási és kerületi, 2017. január elsejétől pedig a teljes területi közigazgatási rendszerben bevezetni tervezett módosítások jelentősen átalakítják az előmeneteli és illetményrendszert, utóbbit sávossá alakítják, így képesek lesznek a teljesítménnyel arányosabb illetmény megállapítására. (A bérekről és juttatásokról részletesen itt olvashat.)

Emellett megszüntetik az illetmény kiegészítését, vagy eltérítését, a pótlékok beépülnek a fizetésbe, és átlagosan 30 százalékos béremelés várható. Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy 16 és 51 százalék között is mozoghat egyes személyeknél a fizetésemelés mértéke. Biztosítani kell az állami tisztviselőknél az életpályát, ha növelni akarják az ország versenyképességét.

Fidesz: a munka tekintélyének helyreállításáért írták a javaslatot

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában azzal indokolta a törvényjavaslat megfogalmazását, hogy helyre akarja a kormány állítani a munka tekintélyét, ezért egyebek mellett jelentős illetménynövekedést vezetnének be, amelynek mértéke 15 és 60 százalék között is mozoghat. A javaslat kellő teret ad a munkáltatónak a bérek megállapításához, ami azért is "szerencsés", mert a munkavállalókat is teljesítményre tudják ösztönözni. Hozzátette: számít, de már nem elég a munkahelyen eltöltött idő. Tisztázott a vezetői felelősség, az illetmény alsó határa pedig tisztességes megélhetést biztosít.

MSZP: szükség van a béremelésre, de valakinek nem fog változni

Az MSZP vezérszónoka, Bárándy Gergely egyetértett abban az előterjesztővel, hogy a közszférában szükség van béremelésre, ha másról nem szólna a javaslat, akkor támogatnák. Ugyanakkor, hogy nem egyértelmű az illetménynövekedés, mert lesz olyan, akinek nem emelkedik majd a bére. Arra sem lehet választ adni, hogy mekkora elbocsátásokra lesz szükség és aggályos pontnak nevezte azt is, hogy - mint fogalmazott - további kiszolgáltatottságnak teszik ki a köztisztviselői státuszt. (Mint ismert, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi bejelentése szerint több ezer embert bocsátanak el a közszférából az állami bürokráciacsökkentés jegyében - a szerk.)

Bárándy Gergely elmondása szerint egy ideológiai képzésen átesett, bármikor elmozdítható, a hatalomhoz feltétlenül lojális tisztviselő a kormánynak a legjobb, ezt támogatja ez a javaslat is, ezért nem szavazzák meg az előterjesztést. Megjegyezte még, hogy a javaslat egyre komolyabb monopóliumot akar biztosítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

KDNP: szükséges a területi államigazgatás hatékonyságának növelése

Vejkey Imre (KDNP) szintén egyetértett abban, hogy szükséges a területi államigazgatás hatékonyságának növelése és abban is, hogy az új szabályozás bevezetésének alulról kell építkeznie. Ezért támogatják, hogy az életpályamodellt ott kezdjék el bevezetni, ahol már megtörtént a struktúraváltás: a járási és kerületi hivataloknál, második lépésben pedig a fővárosi és megyei kormányhivataloknál.

Jobbik: egyetlen szakszervezet sem látta a benyújtott javaslatot

Gyüre Csaba (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a szakszervezetekkel, a benyújtott javaslatot egyetlen érdekképviselet sem látta. Mivel a magyarországi munkavállalók nagy részét érinti, ezért a legfontosabb, hogy velük egyeztessenek.

A képviselő szerint a legnagyobb probléma, hogy érthetetlen, miért választják két csoportra a köztisztviselőket, holott egyszerűbb lenne egységesen kezelni őket. Elmondta továbbá, hogy a bérelmozdításra lehetőséget a köztisztviselői törvény is biztosít, az új rendszerből viszont hiányozni fog az objektivitás, helyette "alapvető szubjektív elemek" alapján születhet döntés. Emiatt akár 22 évnyi helyben járást is tud hozni egyes köztisztviselőknek az új szabályozás - mondta.

Kovács Zoltán a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, egyeztettek a benyújtás előtt a szakszervezetekkel, sőt, több javaslatot be is építettek az indítványba, de a szabályozást a kormány hozza, és nem az érdekképviseletek.

Az államtitkár újra hangsúlyozta, hogy lesz béremelés, amely a kevesebbet keresőknél lesz nagyobb mértékű.