Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A húságazat kibocsátása 2018-ban meghaladta a 820 milliárd forintot, ezen belül a húsfeldolgozás, tartósítás 292 milliárd forintot, a hús és baromfihús készítmények gyártása pedig 192 milliárd forintot tett ki - magyarázta a vezető az MTI szerint.

A főként a sertéshúsra épülő húsfeldolgozás, tartósítás ágazat exportja 8,6 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, ugyanis a betegség belföldi megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak harmadát. Éder Tamás szerint a magyar sertéshús ágazat helyzetét nagyban segítette a belföldi értékestés 9,8 százalékos növekedése.

Az árak alakulásáról megjegyezte, Magyarországon az élő sertés átlagára 2018 egészében meghaladta az uniós átlagárat, ez utóbbi pedig szinte mindig magasabb a világpiacon tapasztalható árnál: így a magyar húsipar továbbra is a világpiacinál és az EU piacinál magasabb áron kénytelen alapanyagot vásárolni, ezért a nemzetközi versenytársak nagy többségénél nehezebb helyzetben van.

A sertéságazat nemzetközi helyzetéről elmondta, Kínában is megjelent az afrikai sertéspestis, a betegség miatt drasztikus méreteket öltött a leölt sertések száma, bár hivatalos adatot egyelőre nem közöltek. Kína fontos szerepet játszik a globális sertéspiacon, az ázsiai ország rendelkezik a világ sertésállományának a felével, lakossága pedig jelentős sertéshús fogyasztó - magyarázta az adatokat Éder.

Kína, sertésállományának csökkenése miatt, jelentősen növelte sertés importját, többek között egyes uniós államokból is. Ennek a lett az egyik következménye, hogy miközben Németország Kína egyik beszállítójává vált, saját igényeinek kielégítése érdekében elkezdett érdeklődni a magyar élő sertések felvásárlásáról. Ez a folyamat felhajtja az élősertés és a sertéshús árát: a magyar piacon az év első három hónapjában 30 százalékkal emelkedett az élősertés ára, mindez pedig előbb vagy utóbb de meg fog jelenni a termékek árában is - mondta és kiemelte, az élősertések árának, illetve az ágazatban dolgozók bérének emelkedése - utóbbi tavaly 10 százalékos volt -, valamint a csomagolóanyagok és az energiaárak emelkedése miatt az ágazat által előállított termékek önköltsége nagymértékben nőtt, amit a szövetség társadalmi elnöke szerint érvényesíteni kell, mert különben az ágazat csődbe megy. Éder Tamás szerint a kiskereskedelmi partnerekkel a következő hetekben, hónapokban indulhatnak el a tárgyalások a sertéshús termékek árairól.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta, várhatóan, az előző évekhez hasonlóan, az idén is 10 milliárd forintos nagyságrendben költenek majd az ünnepi időszakban sonkára a vevők.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal idén elindította szezonális, a húsvéti időszak végéig tartó élelmiszer ellenőrzését, amelyben fokozott figyelmet fordítanak majd a húsokra és más húskészítményekre.