A világgazdaságban továbbra is számtalan kockázat van jelen, a rendkívül alacsony kamatkörnyezet kedvez egy piaci buborék kialakulásának. A meghatározó gazdaságok jegybankjai továbbra is laza monetáris politikát folytatnak, ha lesz is Fed-kamatemelés, arra csak az elnökválasztás után, leghamarabb decemberben kerülhet sor. Az Európai Központi Bank (ECB) tovább folytatja a rendkívül expanzív monetáris politikáját. A japán jegybank is lazításokat jelentett be, de - meglepetésre - hasonlóan lépett a Bank of England is - mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Zrt munkatársa a cég sajtótájékoztatóján.

A Brexit állandóan napirenden van, a tárgyalások folyamatos impulzusokat adnak majd a piacokat. Magas a befektetői bizonytalanság, ami alacsony növekedési mutatókkal párosul. A Brexit-hatás 2017-ben fékezheti az eurózóna gazdaságának növekedését, az idei 1,6 százalék után jövőre akár 1,2 százalékra is lelassulhat. Egész Európát jellemzi, hogy a beruházások lassulnak, a növekedést a fogyasztás és az export húzza. A környező országokban az idén 3,1 százalék körüli gazdasági növekedést várnak, ami 2017-ben lassulni fog, a prognózis 2,9 százalékra teszi az új tagok gazdasági növekedését - vagyis mind idén, mind jövőre elmarad a magyar GDP-bővülés a közvetlen versenytársainkétól.

Általánosan jellemző az egész világban a lanyha beruházási kereslet, a nyersanyagexportőr országok bevételkiesése miatt ezek importja is számottevően csökken. Az olajpiacon előrelépést jelent az OPEC-megállapodás; az árak megugrottak, de hogy ez tartós lesz-e, nagy kérdés. Jelenleg is túlkínálat jellemzi a piacot, így az idei 44 dolláros átlagár jövőre 50 dollár körülire emelkedhet, de alapvetően megmarad az alacsony olajár - amely a többi nyersanyag árára is hatással lesz.

Leálltak a beruházások Magyarországon

A magyar gazdaság az EU-pénzek kiesése miatti növekedési mélypontot a vártnál kedvezőbben úszta meg. A Kopint-Tárki prognózisa szerint a gazdaság idén 2,2, jövőre 2,7 százalékkal emelkedik - ami megegyezik a cég korábbi prognózisával, de a növekedés belső szerkezete másként alakul. A beruházások visszaesése a vártnál is erőteljesebb, ám ezt pótolja a növekvő lakossági fogyasztás - ismertette a kutatóintézet új jelentést Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Az ipari termelés folyamatos csalódást jelent, egyre lejjebb kerül az előrejelzés, idén 3, jövőre 5 százalékkal nőhet. Jelentősek a havi ingadozások, attól függően, hogy egy-egy cég miként szervezi át a termelését. Az építőipar lefele húzza a GDP-t, a termelési oldalról a szolgáltatások adják a növekedés nagy részét. A felhasználási oldalon a fogyasztás jóval gyorsabban nő a korábban vártnál is, míg a beruházások a korábbinál is nagyobb mértékben esnek vissza. A reálkeresetek emelkedése révén a lakossági fogyasztási kiadások idén 4,7, jövőre 3,2 százalékkal emelkednek. Az idei dinamikus növekedéssel együtt sem értük még el a lakossági fogyasztásban a 2007-es szintet, vagyis a lakossági fogyasztás bővülésében a elhalasztott fogyasztás pótlása adja most a dinamikát - vélik a kutatók.

A beruházások a második negyedévben 20 százalékkal zuhantak az uniós pénzek elapadása miatt. Korábban is számolt mindenki ezzel a visszaeséssel, ám a mértéke így is meglepő. Az év egészére 10 százalékos visszaesést várnak a beruházásokban, jövőre pedig 3,5 százalékos növekedést. Eddig nem teljesült a kormány azon terve, hogy felpörgesse az új uniós pályázatok kiírását - így egy fillért sem tudtak még idén a cégek lehívni.

Van, ahol elértük a teljes foglalkoztatást - ez probléma

A feldolgozóipari bizalmi index ennek ellenére bizakodásra ad okot. Az építőipari lejtmenet még mindig tart, mindenki a lakásépítések felfutásától várja a csodát, de ez még nem látszik. Ugyanakkor a lakásépítések növekedése soha nem fogja pótolni a kieső infrastrukturális beruházásokat.

A foglalkoztatottak száma megközelíti a 4,4 milliót, és már messze nem a közmunka, hanem a versenyszektor adja a foglakoztatás-bővülés jelentős részét. A munkanélküliségi ráta az idei 5,3 százalék után jövőre 5 százalékra csökken. A munkanélküliségi ráta területileg szóródik, az elmaradottabb keleti megyékben is csak 7 százalék, de a fejlettebb régióban - például Győr-Sopron megyében - már csak 3 százalék, vagyis ott már megvalósult a teljes foglalkoztatás - ami gátja a további gazdasági fejlődésnek.

Az infláció normalizálódik, az idei 0,3 százalék után jövőre 1,7 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. Minden az olajártól, illetve az OPEC-országok fegyelmezettségétől függ. A MNB tartja a 0,9 százalékos alapkamatot az év végéig, de ez akár tovább is fennmaradhat, ugyanis a jegybank a többi monetáris politikai eszközével - jegybanki betét szűkítése - el tudja érni a kereskedelmi banki kamatok további csökkentését.

Az államháztartásban rég látott egyensúly tapasztalható, az idei deficit a GDP 2 százaléka alatt lesz. A kormány ugyan részben elkezdte elkölteni a többletbevételek egy részét, ám ezt túlzás lenne költségvetési lazításnak titulálni, hisz szükséges az égető problémákat megoldani az egészségügyben és az oktatásban - mondta Palócz Éva.