Három béren kívüli juttatás

  • a Szép-kártya,
  • a készpénz
  • és az Erzsébet-utalvány

együttesen idén is kétharmados többséget ért el a dolgozóknál.

A BDO - országos, de nem reprezentatív - felméréséből kiderül, hogy hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik Szép-kártyán (ezen belül is főként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz.

Mivel fontos szempont a széles körű, és rövid távon is elérhető felhasználhatóság, viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteriajuttatás mértéke. Ugyanakkor van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja.

A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenős adó terheli:

  • a Szép-kártyának és a 100 ezer forintig terjedő készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos,
  • az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén.

Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A mobilitási célú lakhatási támogatást - ismertebb nevén az albérleti támogatást - a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépő iránt érdeklődtek. (Nem derűlátó a Sodexo.)

A kép forrása: MTI/Mohai Balázs.