A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2017-ben a GDP mínusz 1,9 százalékát tette ki - adta hírül az MNB.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága pedig a GDP 72,1 százalékát érte el 2017 végén - a 2016 végi 73,9 százalék után. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2017-ben a GDP 5,2 százaléka volt.

A friss adatok szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2017-ben a GDP mínusz 1,9 százaléka (mínusz 722 milliárd forint) volt. A negyedik negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP mínusz 6,2 százalékát tette ki (mínusz 648 milliárd forintot).

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2017-ben a GDP 5,2 százaléka (1959 milliárd forint) volt, 2017 negyedik
negyedévében pedig a negyedéves GDP 7,1 százalékát tette ki (749 milliárd forintot). A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a rövid és hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és kisebb mértékben a befektetési jegyek és a biztosítástechnikai tartalékok.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2017 végén a GDP 72,1 százaléka volt (27 359 milliárd forint). A folyó áron számított adósság 390 milliárd forinttal növekedett, a devizaadósság átértékelődése 52 milliárd forinttal, a tranzakciók pedig 338 milliárd forinttal növelték a bruttó adósságot.

Fontos, hogy már az Eximbank Zrt. adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 72,1 százaléknál 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 74 százaléka volt - az a mutató 2016 végén még 76 százalékon állt, azaz így számolva is volt érdemi csökkenés. Az államháztartás nettó tartozása (24127 milliárd forint) a GDP 63,5 százalékát tette ki 2017 végén.

A jegybank a módszertani megjegyzések között részletesen le is írja, hogy az Eximbank hitelintézetként működő pénzügyi intézmény, így adatai a hitelintézetek alszektorban szerepelnek az MNB által készített statisztikákban. Ugyanakkor a jelen adatközléstől kezdődően, a pénzügyiszámla-statisztika keretében, kiegészítő információként közzéteszik az államháztartás Eximbankkal együttes maastrichti adósságát is. Tényként közlik, hogy az Eurostat módszertani döntése értelmében ez a kibővített adósság-kategória lesz a későbbiekben a magyar kormányzati szektor jelentett maastrichti adósságának fő mutatószáma. Azt is hozzáteszik azonban, hogy - a pénzügyi közvetítés természetéből fakadóan - az Eximbank adatainak figyelembevétele - azon időszakokban, amelyekben nem történt transzferként elszámolt állami tőkeemelés - nem módosítja érdemben az államháztartás nettó pénzügyi vagyonát (vagy nettó tartozását), illetve nettó finanszírozási képességét.