Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány nappal ezelőtt jelezte: elképzelhetőnek tartja az euróhitelezés óvatos újraindítását (Napi Gazdaság, 2011. április 4.). Az Erste szakértője − aki a többi kereskedelmi banknál vallott véleményhez hasonlóan tulajdonképpen üdvözölné a lépést − úgy látja, hogy az euróhitelek ismételt elindítása a jelenlegi viszonylag erős forint idején az átlagosnál nagyobb kockázatot hordozhat. A forint nem kizárható gyengülése ugyanis ismét a jól ismert, de nem vágyott havi törlesztőrészlet-emelkedéssel járna. Ráadásul általános vélekedés szerint az ECB még csak a kamatemelési folyamat elején tart. A monetáris szigorítást pedig nyilvánvalóan a banki ügyfélkamatok is követnék.

A bankok hitelezési politikájától és a piaci trendektől függően jelenleg a forinthoz képest az eurónál 2-3 százalékkal alacsonyabb az ügyfélkamat. Így a havi törlesztőrészlet egy átlagos, nem akciós kamatozású, 5 millió forintos hitelnél 20 éves futamidővel havi 5-6 ezer forinttal lenne kevesebb.  A Budapest Banknál (BB) úgy számolnak, hogy egy euróalapú hitellel hozzávetőleg havonta átlagosan 10-20 százalékkal lehetne alacsonyabb a törlesztőrészlet, de ezt a különbözetet egy erősebb árfolyammozgás pillanatok alatt semmivé teheti. Az elmúlt évek tapasztalatai miatt − nyomatékosították mindkét hitelintézetnél − az ügyfelek jelentős része tart a devizahitelektől, még akkor is, ha azok a svájci franknál kevésbé volatilis euróalapúak. Visszatartó erőt jelenthetnek a keresletre az euróhitelekre vonatkozó − a forinthiteleknél szigorúbb − fedezeti és jövedelem-, valamint az elvárt önerőre vonatkozó szabályok.

A refinanszírozásra − hívták fel a figyelmet a BB-nél − jelenleg is vannak devizaalapú ajánlatok a piacon, de erre jellemzően nincs kereslet. Úgy gondolják tehát, hogy amíg az euróbevezetés céldátuma nem világos és a hazai gazdaság kilátásai is bizonytalanok, nem várható jelentős felfutás az euróalapú hiteleknél. Véleményük szerint ugyanis nem a forintkamatok szintje, hanem a gazdaság állapota és a főleg a devizahitelektől való félelem a kereslethiány fő oka.

A Raiffeisennél is emlékeztettek arra, hogy a lakossági euróhitellel kapcsolatban az érdeklődés korábban nem volt jelentős, de ők valamivel optimistábbnak tűnnek a kilátásokkal kapcsolatban. Amennyiben most visszajönnek az euróalapú hitelek − fejtették ki −, és nem lesz más devizában folyósítható versenytársuk (kivéve természetesen a forint), akkor vélhetően lesz egy pénzügyileg tudatosabb ügyfélkör, amely igényli majd ezeket a termékeket − felvállalva az ezzel járó extra árfolyamkockázatot. Az MKB-nál óvatosan fogalmaztak: amíg a devizahitelezés ismételt bevezetésének szabályai nem ismertek, addig a hatás sem becsülhető fel. A K&H-nál is arról beszéltek, amennyiben az euróhitelezésre vonatkozó jelenlegi jogszabályi szigor marad, akkor az amúgy sem túl élénk lakossági hitelkereslet mellett szinte semmilyen változást nem hozna az újraindított lehetőség.