A trafikosok fizetési morálja az országos átlagot meghaladó 99,4 százalékos mértékű volt az elmúlt évben - válaszolta az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) a Napi.hu kérdésére. Az állami tulajdonban lévő cég 2018-ban összesen 946,2 millió forint koncessziós díjat szedett be a nemzeti dohányboltok vállalkozóitól. A hazai dohánytermék-kiskereskedelmi rendszer 2013-as indulása óta a kiskereskedők koncessziós díjainak mértéke nem változott.

A 2015-ös költségvetés a dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díjából egymilliárd forint bevételre számított, ez 826 millió forint volt a 2014-es büdzsében, ami akkor némileg alultervezettnek tűnt. A 2019-es költségvetés viszont már 1,3 milliárd forint koncessziós díjból származó bevétellel kalkulál, mely két részből tevődik össze, egyrészt a dohánytermék-kiskereskedők által fizetendő koncessziós díjból, másrészt Országos Dohányboltellátó Kft. által fizetendő 400 millió forint összegű koncessziós díjból. "A koncessziós díj meg nem fizetése esetén a koncessziós szerződés felmondható, mely jogi lehetőséggel a koncesszióba adó ez idáig minden esetben élt" - magyarázta az NDN.

Jelenleg 5329 koncessziós dohánybolt található az országban, a NAV-tól kapott vámhatósági engedélyük 2033-ig érvényes, de számuk folyamatosan csökken, 2015-ben még 5900 ilyen bolt közül választhattak a dohányosok. A dohányipar teljes vertikumában a jövedéki adó képezi a legjelentősebb állami bevételi forrást, ezért korábban a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége a kiskereskedelmi koncessziós díjak kapcsán egy jelképes fix, illetve egy bizonyos bevételszint felett életbe lépő forgalomarányos díj bevezetését javasolt. Idén még több koncessziós díjat kell fizetniük a trafikosoknak, hiszen az állam az infláció kétszeres mértékével jogosult emelni az összeget.

Még 400 millió forint

A dohány-kiskereskedelem átalakításának fő indoka a kormány szerint a kiskorúak védelme, a fiatalok dohánytermékhez jutásának megnehezítése volt. Fő nyertes azonban az Országos Dohányboltellátó Kft. (ODBE) lett, amely nyilvános pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot arra, hogy ellássa áruval a dohánykiskereskedőket. Az ODBE is fizet koncessziós díjat az államnak: 2016-ban százmillió forintot fizetett, majd ezt követően évente százmillió forinttal emelkedik a díj, vagyis idén már 400 millió forintot kell utalniuk a költségvetésbe. Míg 2021-től 2033-ig minden évben hatszázmillió forintot kell befizetnie a büdzsébe. A koncessziós szerződés alapján pedig majd 2034-ben már csak félmilliárd forintot.

Az Országgyűlés még 2014 decem­berében szavazta meg, hogy a trafikok kizárólag a központi elosztóból vásárolhatnak dohánytermékeket. A képviselők 130 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyták jóvá Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter javaslatát. Rá­adásul a jogszabály kétharmados törvény lett, így az ODBE működését is "gránitszilárdságú" papír garantálja. A cég 49 százalékát a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. birtokolja, a többségi tulajdonos pedig a Tabán Trafik Zrt. A monopólium nagyon jövedelmező: 2017-ben 3,6 milliárd forint nyereséget termeltek.

Nem mindenki elégedett

Ugyanakkor a trafikosok jelentős része nem lehet teljesen elégedett, mert a teljesítőképességek között - elsősorban az elhelyezkedés miatt - jelentős különbségek lehetnek, így a működő üzletek akár 40-50 százaléka nehéz helyzetben van. A Napi.hu által korábban találomra megnézett trafikos cégeket: 2017-es eredmények alapján Sopronban találtunk 344 millió forintos forgalom mellett 27 millió forintos nyereséget produkáló boltot, Pécelen 200 millió forintos forgalom 5 millió forint profithoz volt elég, de a budapesti Újlipótvárosban két dohányboltot működtető cég 200 millió forint bevétel mellett 3 millió forintos veszteséget hozott össze.

Jó hír viszont a trafikosoknak, hogy az egységes cigaretta-csomagolás bevezetésének 2019. május 20-ai határidejét a kormány 2021. december 31-ig tolta ki. "A dohány-kiskereskedelem ugyan egyre stabilabb rendszerként működik az öt évvel ezelőtti átszervezés óta, ám az egyre szigorodó szabályozás miatt nincs könnyű helyzetben a mintegy 18 ezer embernek munkát adó szektor" - közölte a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége. Szerintük a további stabilizálódáshoz arra is szükség van, hogy lehetőséget kapjanak a dohányboltok üzemeltetői a forgalmazható termékkör további bővítésére.