Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Meglepő kijelentés tett Novák Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára múlt héten a lengyelországi Krynicában tartott gazdasági fórumon. Az eseményen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a V4-ek miniszterelnöki találkozóján vett részt a Lengyelországban. Novák Katalin amúgy is a kormány egyik leggyakrabban szereplő tagja, akinek feladata a kormány családpolitikájának propagálása, így - nem meglepő módon - Lengyelországban is ebben a témában nyilatkozott.

Az MTI tudósítása szerint " a lengyel és a magyar családpolitika egymás tapasztalataiból merít. A lengyel kormány például a magyar otthonteremtési program, a családi típusú adózás rendszere vagy a bölcsődei rendszer iránt érdeklődik, a magyar kormány viszont "kíváncsian figyeli" a Lengyelországban tavasszal bevezetett 500 plus programot. Ennek keretében minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 500 ezer forint) támogatást fizetnek gyerekenként." Novák kijelentése - ha csak nem szimpla gesztus-, újbóli paradigmaváltás jelentene az Orbán-kormány családpolitikájában.

Utoljára 2008 januárjában emelte az akkori kormány a családi pótlékot, azt követően, hogy a távozó Bajnai-kormány, a megszorítások miatt még a 2010-es választási évben sem emelte az ellátás összegét. A 2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormány a családtámogatásban paradigmaváltást hajtott végre, az univerzálisan járó családi pótlék összegét jegelte, míg jelentősen növelte a családi adókedvezmények mértékét. Így viszont a családi pótlék reálértéke az elmúlt közel kilenc évben 25 százalékkal csökkent - erre hívta fel a figyelmet a 2017-es költségvetés tervezetéhez készített anyagában a Gyerekesély Közhasznú Egyesület és amelyet a Civilek a költségvetésről program keretében publikált a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A családi pótlék szegénységcsökkentő funkciója, bár értékvesztése miatt 2009 óta nagymértékben csökkent, még mindig jelentős. Az ellátásra fordított összes kiadás harmada (35 százalék) a legalsó jövedelmi ötödhöz, negyede (23 százalék) a második ötödhöz került 2014-ben.

A civil egyesület már idén tavasszal a 2017-es költségvetés készült javaslatában a családi pótlék jelentős 25 százalékos emelését javasolta, ami 75-80 milliárd forintos többletkiadást jelentett volna 2017-re. Így ekkora összegből el lehetne volna tüntetni az elmúlt évek lemaradását. Az összeg jelentős, ám az azóta elfogadott 2017-es költségvetésben a parlament ezen összeg többszörösét szavazta meg más, kevésbé fontos célokra.

Megtripláznák a pótlékot, ha komolyan vennénk a javaslatot

A családi pótlék összege Magyarországon a gyerekek számától függ: alapesetben egy gyerek után 12 200 forinttal, egy szülő esetében 1500 forinttal magasabb havonta. A kétgyerekesek gyerekenként már 13 300 forintot kapnak, a három vagy több gyerek esetében gyerekenként havi 16 ezer forintot fizet az állam a kétszülős családoknak. A családi pótlék a gyermek 18 éves koráig, vagy középfokú tanulmányainak befejezéséig jár.

Ezzel szemben a lengyel 500 plus program új eleme az ottani családpolitikának; a jelenlegi kormányzó Jog és Igazságosság pártja (PiS) már 2015 őszén, a választási kampányban főleg az 500 plus programmal kampányolt - emellett az áfa és egyéb adók csökkentését is ígérte-, ám számos elemző szerint programjuknak ez volt az pontja, amivel ilyen nagy fölényben nyerték meg a parlamenti választásokat. Azóta már a tervezetet be is jelentették, de kérdés marad, hogy a büdzsé mennyire szenvedi ennek kárát és honnan teremtik elő a finanszírozását.

A kormányprogram alapja, hogy segítse a családokat a gyermeknevelésben -a kifizetett összegnek elsősorban a gyermek nevelésére kiadott költségek egy részét kell fedeznie, másrészt feltételezik, hogy a gyerekek számát a családokban ez növelni fogja. Lengyelországban jelenleg egy nőre átlagosan 1,3 gyermekszületés jut - összehasonlításként: 1984-ben 2,6 (pedig Európa második legszigorúbb abortusztörvénye hatályos a lengyeleknél). A segély minden gyermek után jár 18. életévének betöltéséig. Lengyel állampolgárok és a Lengyelország területén állandó lakhelyű külföldiek vehetik igénybe. Kérhetik a szülők, de egy szülő, vagy a hivatalos gyám is.

Egy lengyel családon is sokat segít - ezzel nyertek választást

A segély összege havi 500 zloty. A család jövedelmétől függetlenül jár a második és harmadik, vagy még több gyerek után is. Az első gyermek után akkor jár, ha a család jövedelme egy főre számítva nem haladja meg a 800 zlotyt, vagy egy főre nem több mint 1200 zloty, ha bármelyik gyermek rokkant. Figyelembe veszik a belföldön és külföldön különböző jogcímeken keresett jövedelmeket. A 500 zloty támogatás egy három gyermekes család esetében 1500 zlotyt jelent havonta - ami 112 500 forintnak felel meg. Ez a magyarnál magasabb jövedelmű Lengyelországban is bőkezű támogatásnak számít, hiszen a bruttó átlagfizetés egyharmadára rúg. (A lengyel bruttó kereset 2016 júliusában - a Lengyel Statisztikai Hivatal adatai szerint - 4291 zloty volt - ami 304 600 forintnak fel meg. Ugyanakkor a bruttó magyar átlagkereset 259 900 forint volt.)

Mindezt figyelembe véve meglepő lenne, ha Novák Katalin kijelentése az udvarias gesztusnál többet jelentene. A 2017-es költségvetésben hozzá sem nyúltak a családi pótlék összegéhez, ráadásul 2018 választási év - így több minden elképzelhető mint egy nem választási évben. Mi több, az új költségvetési menetrend szerint a 2018-es büdzsé vitájára 2017 őszén kerülhet sor, vagyis bő egy év lenne egy ilyen intézkedés kommunikációjára, felvezetésre.

Az EMMI szakmai terveiről természetesen megkérdeztük a szaktárcát, hogy van-e bármi mögöttes tartalma az államtitkári nyilatkozatnak, illetve milyen időtávban gondolkodnak a családi pótlék rendszerének átalakítása kapcsán. A konkrét kérdésekre az EMMI az alábbi választ küldte: "A tárca mindenkor figyelemmel kíséri más országok családpolitikai intézkedéseit, gyakorlatait. A családi pótlék a családtámogatási rendszer fontos, de nem egyetlen eleme. A kormány célja, hogy több pénz maradjon a családoknál. Ezért vezettük be a családi adórendszert, a legalacsonyabb jövedelmű családnak gyakorlatilag a zsebében marad a bruttó fizetése. 2019- ig megduplázzuk a kétgyermekesek családi adókedvezményét. Az európai családtámogatási rendszereket figyelemmel kísérjük, a családtámogatások rendszerét folyamatosan fejlesztjük, de nem egyetlen elem változtatásán keresztül." - közölte az EMMI.