A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A fizetésképtelenség felé sodródik a főváros, miután a parlament pénteken elutasította azt a módosító javaslatot, amely megteremtette volna a fővárosi dugódíj bevezetésének jogszabályi alapjait. Tarlós István főpolgármester tegnap úgy fogalmazott, újra kell tárgyalni a kormánnyal a BKV Zrt. finanszírozásáról kötött megegyezést. Az önkormányzat közleménye szerint ugyanakkor a főváros és a kormány közötti megállapodásnak csupán egyetlen pontja rendelkezik a dugódíjról − nyolc másik javaslat mellett. Tarlós szerint ha nem pótolják a dugódíjból várt bevételeket, úgy 2013 közepén finanszírozhatatlanná válhat a BKV. (Az Index információi szerint egy korábbi alkotmánybírósági döntés alapján a Nemzeti Fejlesztési minisztérium fogalmazott meg aggályokat a jelenlegi koncepcióval szemben. A főváros által elkészített tanulmányokból szeptemberre ki fog derülni, van-e értelme a dugódíj bevezetésének - mondta a portálnak György István főpolgármester-helyettes.)

Kapcsolódó

A februári − a BKV szempontjából − túlvállalt fővárosi költségvetés "fizetésképtelenséget" eredményezhet, de legalábbis a ciklus végéig mindenképpen egyensúlytalanság jellemzi majd így a budapesti büdzsét − mondta a Napi Gazdaságnak Atkári János, a Pénzügykutató Zrt. önkormányzati igazgatója. Atkári szerint a fővárosi vállalások eleve irracionálissá tették a büdzsé teljesíthetőségét, a dugódíjból tervezett bevétel pótlásáról pedig egyelőre nem kerültek napvilágra információk.

Tarlós korábban úgy fogalmazott, mindenképpen lesz dugódíj, mert erre még Demszky Gábor korábbi városvezető vállalt kötelezettséget a 4-es metró finanszírozási szerződésében − a bevezetés hiányában a fővárosi önkormányzat eleshet az unió százmilliárd forint értékű támogatásától. A városvezetés néhány napja azonban már úgy látja, technikailag nem is lehetne felkészülni a 2013 közepére tervezett bevezetésre.

Atkári szerint dugódíj nélkül újabb jelentős forrásoktól eshet el az amúgy is financiálisan túlterhelt Budapest; a BKV működtetése évi 130-140 milliárd forintba kerül, miközben a korábbi megállapodás értelmében a magyar állam 100 százalékos, egyedi állami készfizető kezességet vállal a közlekedési vállalat adósságállományának megújítására, összesen legfeljebb 62,6 milliárd forint értékben. A fővárosi közösségi közlekedés működtetését szolgáló hitelek visszafizetése csak újabb hitelek felvételével finanszírozható, amelyhez állami kezesség is szükséges. A bankok viszont ennek hiányában már nem adtak további haladékot a lejárt határidejű tőketörlesztésre a BKV számára, illetve nem nyújtottak újrafinanszírozó hitelt.

Atkári szerint a dugódíj miatti bevételkiesés miatt a tönk szélére sodródó főváros ügyeiben is állami beavatkozásra lenne szükség, ami például Budapest jogi lehetőségeinek tágítását is jelenthetné. Az igazgató példaként említette a parkolásból származó díjbevételek újragondolását, amelyek az állam biztosította jogosultságok bővítésével, egy hatékonyabb és szigorúbb szabályozási rendszerrel a kerületek helyett a főváros számláját gyarapíthatná.