Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

2010-ben minden negyedik ember orvosi ellátási szükséglete anyagi ok miatt maradt kielégítetlen, 44 százalékuk pedig azért nem jutott el orvoshoz, mert várt, hátha meggyógyul. A harmadik leggyakoribb ok akkor (16 százalék) az időhiány volt. 2017-ben a betegek 46 százalékának ellátási igénye azért maradt kielégítetlen, mert az várta, hogy hátha meggyógyul, időhiány miatt 27 százalékuk nem jutott ellátáshoz. A félelem, a várólista és az anyagi ok 5-6 százalékban játszott szerepet a szükséglet kielégítetlenségében. (Más kérdés, hogy a 46 százalék miért döntött úgy, hogy inkább vár, hátha meggyógyul... a szerk.)

Iskolai végzettség szerint az érettségizettek kielégítetlen orvosi ellátási szükséglete volt a legnagyobb számú (141 ezer) arányaiban azonban az alapfokú végzettségűek közül jártak így legtöbben (5,9 százalék).

Többszörös különbség a régiók között

Régiónként vizsgálva a KSH úgy találta, hogy a lakosság 4,7 százalékának voltak hozzáférési gondjai 2017-ben, de jelentősek az átlagtól való eltérések. Míg Pest lakosaink 1,4, Budapest lakosainak 3,3 százalékának maradt kielégítetlenül az orvosi ellátás szükséglete, Észak-Magyarország lakosainak 8,5 százaléka járt így. Pest után a második legjobb adat Közép-Dunántúlé (2,9 százalék), a második legrosszabb pedig Észak-Alföldé (5,8 százalék).

Jövedelmi ötödök szerint a 4,7 százalékos országos átlaggal szemben a legalacsonyabb jövedelmű csoportban a lakosság 6,3 százaléka nem tudta szükség szerint kielégíteni egészségügyi ellátási igényeit.

Foglalkoztatás szerint nézve az 5,6 százalékos átlagos kielégítetlen szükséglettel szemben a háztartásbeliek 9,5, a munkanélküliek 9,1 százaléka nem fért hozzá ellátáshoz. A tanulókon, a nyugdíjasokon és az egyéb inaktívakon kívül az összes foglalkoztatási formába tartozók (alkalmazott, vállalkozó, közfoglalkoztatott, munkaképtelen) orvosi ellátási szükséglete maradt átlag fölötti arányban kielégítetlenül

Beteg nemzet

2010-ben krónikus betegséggel küzdött csaknem 3 millió magyar, 2018-ban a számuk meghaladta a 3,1 milliót, arányuk 36-ról 39 százalék fölé emelkedett. Az alapfokú végzettségű magyarok közül minden második, a diplomásak közül csaknem minden harmadik krónikus betegségben szenvedett 2018-ban.

Szám szerint az Észak-Alföld régióban él a legtöbb krónikus beteg (388 ezer), lakosságarányosan azonban Nyugat- és Közép-Dunántúl viszi a prímet 46 százalékkal.