Csütörtökön elbukott a szenátusban az automatikus kiadáscsökkentések (sequester) helyettesítésére tett republikánus és demokrata javaslat is, így március 1-től életbe lép a 85 milliárd dolláros kiadáscsökkentő program. Bár egyik oldal szenátorai sem számoltak azzal, hogy átmenne a javaslatuk, mégis ezek voltak az utolsó kétségbeesett jogalkotási kísérletek arra, hogy a sequestert ésszerűbb intézkedésekkel helyettesítsék.

A demokraták az évi egymillió dollár feletti jövedelmeket adóztatnák meg és megszüntetnék az olajvállalatok adókedvezményeit, a republikánusok viszont hallani sem akarnak az adók további növeléséről − mármint a Bush elnök idején adott adókedvezményekhez képest, amelyek az iraki háború csillagászati költségével együtt mínuszba küldték a szufficites költségvetést. Ehelyett inkább Barack Obama elnöknek adnának nagyobb mozgásteret arra, hogy eldöntse, honnan vágna.

A szükséges 60 szavazattal szemben a republikánus javaslat 38, a demokrata 51 igen szavazatot kapott, ami most azt jelenti, hogy elindul az automatikus kiadáscsökkentés. Ez azonban pénteken nem egyszerre lép életbe, hanem a 2013-as pénzügyi évben szeptember 30-ig bezárólag fokozatosan, és 9 év alatt mintegy ezer milliárd dollárral csökkenti az amerikai kiadásokat.

Nagy vesztesek

Gazdaság
  • 0,6 százalékponttal csökkenhet a GDP bővülése 2013-ban
  • 6 milliárd dollár adóbevétel esik ki
  • 1 millió munkahely veszhet el a következő két évben
Közegészségügy
  • 2,1 ezerrel kevesebb élelmiszer-ellenőrzés lesz
  • 373 ezer mentális betegségben szenvedő ember ellátása megszűnik
  • 424 ezerrel kevesebb támogatott HIV-tesztet tudnak elvégezni
  • 600 ezer kiskeresetű nő és gyerek kiesik a mezőgazdasági tárca élelmiszerprogramjából
  • 4 millióval kevesebb melegétel-segély jut az időseknek
Oktatás
  • 70 ezerrel kevesebb szegény gyereken segíthet a Head Start oktatási program
  • 10 ezer tanári állás forrása szűnik meg
  • 90 millió dollár közoktatási támogatást veszít Kalifornia
  • Honvédelem, biztonság
  • 90 ezer polgári alkalmazottat küldhetnek kényszerszabadságra
  • 146 millió dollárral csökken az alaptevékenységek finanszírozása
  • 8 millió dollárt veszít a légierő
  • 600 millió dollárral zsugorodik a légügyi hatóság (FAA) költségvetése

A figyelem így most a Fehér Házra terelődik, ahol pénteken délelőtt találkozik Barack Obama amerikai elnök, illetve a kongresszus két házának vezetője, hogy új egyeztetési sorozatot kezdjenek a mától élő automatikus kiadáscsökkentéseket (sequester) helyettesítő ésszerűbb intézkedésekről. A kompromisszumnak viszont egyelőre a körvonala sem látszik.

Egyedül abban reménykedhetnek a politikusok, hogy van még idejük kitalálni valamit, mivel − az eredetileg, másfél éve éppen a megegyezés kierőszakolásának céljából kitalált − sequester következményei több hónapra elnyújtva kezdik majd éreztetni hatásukat. A közalkalmazottak egy része mindenesetre a napokban megkapja az értesítést, amely szerint a törvényben biztosított 30 napos felkészülési idő után kényszerszabadságra küldhetik.

Nem hallgattak a figyelmeztetésre

A politikai elit süket maradt azokra a figyelmeztetésekre, amelyek szerint a durva kiadáscsökkentések a szándékolttal ellentétes hatást érhetnek el. Ben Bernanke, a Fed elnöke attól tart, hogy a gazdaság oly mértékben lefékeződhet, hogy a költségvetési hiány nem csökkenni, hanem nőni fog. Az ok egyszerű: a lassúbb GDP-bővülés miatt visszaesnek az adóbevételek, miközben az elbocsátások miatt nőnek a munkanélküli-segélyre, illetve szociális támogatásokra fordított összegek. A Goldman Sachs elemzéséből az is kiderül, hogy hosszabb távon sem várható semmi jó ezektől a kiadáscsökkentésektől, ugyanis olyan szabadon elkölthető állami kiadásokat kurtít meg, amelyek csak kisebb részben járulnak hozzá a deficithez. A szociális ellátó rendszereket, ezen belül az állami egészségügyi szolgáltatást (Medicare) nem érintik, pedig szakértők szerint a lakosság elöregedése miatt éppen az utóbbi az, amelynek költségei az egekbe szökhetnek.