Idén tovább csökkentek a nemzetközi és ezzel együtt az orosz gázárak, így továbbra is lenne mozgástér hazai lakossági rezsicsökkentésre - magyarázta a lapnak Beöthy Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. A Magyarországon is viszonyítási pontnak tekintett holland tőzsdei gázárak csak január óta mintegy negyedükkel estek tovább.

A különböző statisztikai becslések nyomán az elvileg nem nyilvános orosz gázárunk ettől némi hullámzást mutatva eltérhetett ugyan, de a csökkenés ott is egyértelmű. Mivel a kormány a hazai lakossági gázárakat 2014 novembere óta nem mérsékelte tovább, a különbözet értelemszerűen jórészt a hazai energiaiparban marad. A szakértő szerint a többletbevétel a hazai szabályozókból következően leginkább az állami MVM gáznagykereskedő leányvállalatát, a Magyar Földgáz-kereskedőt (MFGK) gazdagíthatja. Ez a többlethaszon 2014 óta folyamatosan gyűlik az állami társaságnál. Igaz, a szabályozás szerint ezt a többletbevételt előbb-utóbb figyelembe kell venni a lakossági tarifák megállapításánál.

Kapcsolódó

A kiadott árrendeletekből az is kiszámítható, hogy a bent rekedt összegekből többletbevételhez jutnak a többnyire külföldi kézben maradt gázvezeték-üzemeltetők is. Nekik szükségük is lehet ezekre a forrásokra, mert a 2013-2014-es rezsicsökkentés e körtől szintén jelentős összegeket vont el. Olyannyira, hogy tavalyi tevékenységük jellemzően veszteségbe csúszott.

A lapnak nyilatkozó Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető szerint ezek után kérdés, szükséges volt-e feltétlenül állami tulajdonba venni a lakossági gáz értékesítési láncában is részt vevő nagykereskedőt, miközben azóta a lakossági tarifák látványosan nem követik a nemzetközi árzuhanást. Emellett azt, hogy a hazai ipar gázárai a térségben a legmagasabbak közé tartoznak, összefüggésbe hozza azzal, hogy a magyar kormány az olcsó gázvásárlás lehetőségét 2011 és 2015 között csak egyes "kiválasztottaknak" (így az MFGK-nak és a MET-csoportnak) biztosította.