Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az unió csaknem minden ötödik lakója (19 százalék) 65 éves vagy annál idősebb volt 2017-ben - kezdődik a Világgazdaság összefoglalója a nyugdíjrendszerekről. Kelet-Közép-Európában a legfrissebb adatok szerint az eltartott népesség aránya már csak Szlovákiában és Lengyelországban kevesebb 50 százaléknál.

Magyarországon ez a mutató 2018 elején lépte át a lélektani küszöböt, szemben a 2012-es 45,7 százalékkal. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő az öregedési index is a régióban. Néhány évtizeden belül a régióban megduplázódik a száz munkavállalóra jutó időskorúak száma.

Az önkéntes nyugdíjpénztári ág bevezetése a régióban a '90-es évek végén kezdődött meg, válaszként ezekre a kihívásokra, és hogy csökkentse a függést az állami rendszertől. A legtöbb esetben a nyugdíjrendszerek kötelező pillérére támaszkodva kezdődött az új ág építése, és már néhány év múlva látszott, hogy nem fenntartható.

Bajok lesznek

A magas kezelési és portfóliótartási költségek nehezen voltak hozzáilleszthetők a rövidebb hátralévő életciklusokhoz. Emellett a rendszer bevezetése magában hordozta a kötelező ág bevételcsökkenését, amire a régiós kormányzatok magasabb kötelező hozzájárulással vagy megemelt nyugdíjkorhatárral reagáltak.

Az Erste bank ezzel kapcsolatos elemzése szerint aggasztó az a régiós trend, hogy a régió kormányai csökkentik a nyugdíjkorhatárt vagy megtiltják annak emelését, miközben a várható élettartam ebben a térségben is emelkedik. A hatvanas éveik elején nyugdíjba vonuló nők átlagosan még húsz évig kaphatnak ellátást, míg a férfiak alig néhány évvel többet dolgozva átlag 15 évig.

Ez aligha lesz finanszírozható, ezért a legtöbb ország kénytelen lesz emelni a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjjárulékot. Emellett a jövőben nem tehetik meg, amit a kötelező magánnyugdíjpénztárak visszaszorításával vagy felszámolásával megtettek: nem élhetik fel a jövőbeli kötelezettségre félretett pénzt.