Magyarországon a megújuló villamosenergia-termelés részaránya mintegy hét százalék a fogyasztáson belül, ám ennek jelentős része szilárd biomassza égetésből származik, ami ráadásul jelentős része szénnel való együtt égetés.

A szélenergia piac lassan telítődött, ugyanakkor napenergiának még mindig alacsony részaránya, de ez a szegmens exponenciálisan növekszik. Az új támogatási rendszer a Megújuló energia támogatási rendszer (Metár) 2017 januárjával lépett hatályba - ennek a rendszernek a terheit továbbra is a az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult villamos energia fogyasztók viselik.

Kapcsolódó

A korábbi rendszerben szerzet jogok, a kötelező átvételi (kát) támogatásokat az Metár-rendszer bevezetése nem érinti, azok tovább élnek - mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2017 konferenciáján.

A Metár új filozófiát hozott: a jövőben az kaphat támogatást amely cég megújuló energiából termel áramot. Támogatást - vegyes üzem esetén - csak a megújuló rész kaphat - ugyanakkor ez a támogatási rendszer nem érinti a háztartási kiserőműveket - magyarán a családi házak tetejére szerelt napelemes. A Metár támogatásaira pályázni kell a beruházáskor, erre tendereket írnak ki. A támogatás prémiumrendszerben működik, vagyis a megújuló termeléshez támogatást lehet kérni. A 0,5 megawatt kapacitású erőműveknél megmarad a korábbi kát-rendszerhez hasonló támogatás - de kisebb prémiumokkal.

Tavaly év végéig 2451 darab engedély érkezett be még az előző rendszerben - ezek révén jelentős napenergia kapacitások épülhetnek ki - még ha nem is épül meg minden projekt. A fejlesztők a beruházásokat még a kát-rendszerbe gondolkodtak, ha minden beruházás megépülne akár 120-140 milliárdos kát-támogatás kifizetését jelentené - mondta Grabner Péter.

Miért kell a tetőre szerelt napelem után díjat fizetni?

A háztartási kiserőművek száma exponenciálisan növekszik - ami szabályozási bizonytalanságot visz a rendszerbe -, ezért is vezette be az energiahivatal - egyelőre nulla forinttal - az elosztói teljesítménydíjat - mondta az elnökhelyettes. A kiserőművek pluszterhelést adnak a villamos energia hálózatoknak - ez a díj finanszírozza a plusz hálózat fejlesztési költségeket.

Az elosztói teljesítménydíj nem adójelegű teher - hanem a villamos elosztói hálózat fenntartóját illetik majd meg. A díjat a 4 kW-nál nagyobb kiserőműveknek (lakóházak tetejére szerelt napelemek) után kell megfizetni, ám ennek mértéke nulla forint. A háztartási kiserőművek túlnyomó többségét a magyar háztartások ennél kisebb kapacitással tervezik, így később sem jelent terhet - hangsúlyozta Grabner Péter. Rövid távon a nulla forintos mértéken nem változtatni, annak emelése a fejlesztések függvényében kerülhet sor.

Hogy látják a szakértők?

Még nagyon sok kérdés van nyitva a Metár-rendszerrel, így korai még véleményt mondani, de az már feltételezhető, hogy a jelenleginél jóval több megújuló erőmű épülhet Magyarországon a közeljövőben - mondta Ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen.

Ezek az új erőművek a rendszerirányítástól nagyobb rugalmasságot igényelnek - de ezek megoldhatóak a a magyar tapasztalatok szerint is, már folynak ezek a fejlesztések a rendszerirányító Mavir Zrt-n belül - tette hozzá Chikán.

A megújulok termelése ma is költséghátrányban van, ezért üdvözlendő a Metár megindulása, bár a tényleges indulás még messze van, hisz a jelenleg is folynak a részletkérdésekben egyeztetések Brüsszellel - fogalmazott Kaderják Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) vezetője.

Véleménye szerint a háztartási kiserőművekre tervezett elosztói díj bevezetése támogatható - ugyanakkor a megújuló fejlesztésekből kizárni szélerőműveket már nem. A megújulóktól félni azok időjárásfüggőségétől félni túlzás. A külföldi tapasztalatok szerint - hatalmas tartalékok vannak a rendszerintegrációban és a hálózatirányításban, főleg olyan jól épített rendszerben, mint a magyar villamos energiahálózat.

A legnagyobb kérdőjel a szélerőművek köre - folytatta Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. Olyan szabályozást fogadott el ugyanis a kormány, hogy új szélerőművet lakott területtől 12 kilométerre lehet létesíteni - ám ilyen terület nem létezik Magyarországon. A szélerőművek kvázi tiltását nem is a Metár, hanem más jogszabályok okozzák - így önmagában az új Metár támogatható - véli a szakember.