Az értesítőket a március 20-i névjegyzéki állapotnak megfelelően készítik el. Március 21-től be lehet nyújtani a választási irodákhoz a választáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket. Ilyenek például az átjelentkezésre, a külképviseleti szavazásra jelentkezésre, a mozgóurna-igénylésre, valamint az akadálymentes szavazókör igénylésére vonatkozó kérelmek - mondta el Pálffy.

A választáson indulni szándékozó pártok április 6-tól gyűjthetik az aláírásokat. A választáson csak az a párt indulhat, amelyik április 23-ig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást.

Az NVI elnöke elmondta: módosult néhány, a választáshoz kapcsolódó határidő, így levélszavazásra május 2-ig lehet regisztrálni. (Az EP-választáson regisztráció után voksolhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is, amennyiben sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat).

Aki az ország 134 külképviseletének egyikén szeretne szavazni, az május 17-ig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét, aki pedig Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Az EP magyar tagjainak választását május 26-ra írta ki Áder János köztársasági elnök. Az EP magyar tagjaira az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár szavazhat, akinek Magyarországon lakóhelye van, továbbá azok az uniós választópolgárok, akik magyarországi tartózkodási hellyel rendelkeznek és kérik, hogy a magyar listákra szavazhassanak. Voksolhat a magyar listákra az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár is, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme. Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok - ellentétben az országgyűlési választásokkal - nem szavazhatnak a magyar listákra. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.