A csütörtöki EU-csúcson egy aránylag hosszúra nyúlt görög ügy, valamint Nagy-Britannia és az EU viszonyának elég rövid megvitatása után egy igen heves vita bontakozott ki a migráció kérdéséről. Igazi döntésre nem jutottak az uniós vezetők a maratoni hosszúságúra nyúlt vita után, hiszen arra jutottak, hogy a következő két évben 40 ezer menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból a migrációs hullám által kevésbé érintett országokba, ezen felül pedig 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba olyan válságtérségekből, mint Szíria vagy Eritrea. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják derült ki péntek hajnalban Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóján.

Tusk a tanácskozás előtt jelezte, hogy az egyes tagországok által befogadandó emberek számát illetően az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer kötelező jellegére nézve nincs konszenzus a tagországok között. A belügyminiszterek így a következő hónap végéig az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki a kereteket.

Tusk ugyanakkor hozzátette: Magyarország és Bulgária viszont különleges elbírálás alá fog esni, miután figyelembe veszik, hogy e két tagállam a migráció által már most is jelentősen érintett. Juncker viszont úgy vélte, hogy nem az önkéntesség vagy kötelező érvényűség a lényeg, hanem az, hogy működjön a rendszer. Az EB elnöke a 60 ezer ember elhelyezését  szerény célnak nevezte.

A tagállami vezetők megállapodtak abban is,  hogy felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. A tagállamok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett döntés született arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására.

Angela Merkel német kancellár szerint érzékeny kérdés volt, hogy a menekültek befogadása önkéntes legyen vagy kötelező, de abban egyetértés volt, hogy segíteni kell ennek a 60 ezer embernek. Merkel is utalt arra, hogy egyes tagállamokat a kérdés különösen érint, nemcsak Olaszországot és Görögországot, hanem Magyarországot is, ahová egy főre vetítve a legtöbb menedékkérő érkezett az év első hónapjaiban. Emellett arról is említést tett, hogy hazája is számos menekültet fogadott be.

Görögök

Szó volt a csúcstalálkozón a görög adósságválságról is, de az uniós állam-, illetve kormányfők nem voltak döntési helyzetben, így arról döntöttek, hogy újabb csúcstalálkozó nem lesz, ehelyett az euróövezet pénzügyminiszereit tömörítő eurócsoport ül össze szombaton, hogy az ország problémájának kezelésére megtalálják a megoldást. Merkel a görög kérdés megoldása szempontjából döntő jelentőségűnek mondta az Eurócsoport szombati megbeszélését.

Britek

Az EU-csúcs résztvevői megvitatták David Cameron brit miniszterelnök elképzeléseit is a brit EU-tagság jövőjéről tartandó népszavazással kapcsolatban. Cameron jelentős belső reformokra akarja rávenni az uniót, korábban uniós illetékességbe utalt jogköröket akar ismét nemzeti kézbe adni annak feltételeként, hogy támogassa országa EU-tagságának fenntartását. A hajnalig tartó tanácskozás után Cameron elégedetten nyilatkozott újságíróknak arról, hogy megkezdődött a párbeszéd az unió reformjáról.