A mentés előirányzata 2737,9 millió forint többletforrást tartalmaz a 2013. évi előirányzathoz képest. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) jelentős fejlesztéseket hajtott végre hálózatában, melyhez kapcsolódóan az ellátási színvonal emelkedésével párhuzamosan a működési költségek is jelentős mértékben emelkedtek, továbbá a betegszállítás irányításának átvételéből is többletfeladatok adódtak. A koraszülött mentés folyamatosságának biztosítása, valamint az OMSZ struktúraváltása is többletforrást igényel - olvasható a törvénytervezetben.

A struktúraváltás vélhetően a 2014-től átveendő új feladatokat jelenti, azaz a sürgősségi ügyeleti ellátás teljes körű irányítását, a kórházi ellátási kapacitások folyamatos monitorozását és a sürgősségi feladatok elosztását a kórházak között, ami lényegében a központi ágynyilvántartó (KÁNy) funkció átvételét jelenti az ÁNTSZ-től. A különböző rendezvények egészségügyi biztosításában való fokozott részvétel mellett a magánszolgáltatók által végzett egészségügyi biztosítások megfelelőségének folyamatos monitorozása is az OMSZ feladata lesz 2014-től.

Ment, oszt, koordinál és ellenőriz

Ha ugyanaz koordinálja az esetek kórházakra történő leosztását, mint magát az odaszállítást - szemben a korábbi gyakorlattal, amikor egy független intézmény, azaz a Központi Ágynyilvántartó felelt az esetek optimális leosztásáért - kérdés, hogy kinek az érdeke érvényesülhet majd elsősorban, s hogyan működhet majd a kontroll a megvalósított elosztások fölött - hívja fel a figyelmet a várható nehézségekre Poller Imre egészségügyi szakértő, aki főként Budapesten számít kiélezett helyzetekre.

A Gyemszi is megkapja a maga új feladatait 2014-re, amikor is többek között el kell végeznie - a 2012. évi struktúraátalakítást és az integrációkat követően - az ellátórendszer kapacitásainak, tevékenységeinek átfogó elemzését, felülvizsgálatát, illetve modelleznie kell az ellátórendszer változásaihoz igazodó feladatarányos finanszírozási rendszer kiterjesztési lehetőségeit. A szervezet számára prioritás az egyéni betegutak és a jellemző betegút-struktúrák elemzése, valamint ezekből az ellátórendszer egészének működésre vonatkozó következtetések levonása (a hazai tapasztalatok és a kapcsolódó nemzetközi megoldási lehetőségek figyelembevételével) - írja a törvényjavaslat.

Ezen új feladatok mellett a GYEMSZI munkatársainak még át kell dolgozniuk a szakmai irányelvfejlesztés módszertanát a nemzetközi normáknak megfelelően a bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat megerősítése érdekében, valamint részt kell venniük a minimumfeltételek rendszerének revíziójában. Utóbbi már azért sem kis kihívás, mert 2012 közepén, azaz alig több mint egy éve az új szakmai minimumfeltételeket kihirdették, viszont e rendelet végrehajtásának ellenőrzését folyamatosan halasztják az előírások betarthatatlansága miatt. Szakmai fórumokon nem egyszer elhangzik, hogy ma egyetlen intézmény sem felel meg az előírásoknak, s az ellátás fennmaradását veszélyeztetné, ha az ÁNTSZ egyszer is komolyan venné az ellenőrzést.

Átalakítás forever

Az uniós források szerepéről szóló fejezetben a törvénytervezet úgy fogalmaz, hogy a struktúraváltással összefüggésben az aktív fekvőbeteg intézeti körben számos intézményi fúzióra, szervezeti összevonásra, valamint egyes intézmények esetében profilváltásra kerül sor, egységesen felépülő regionális rendszert alakítva ki. Amit könnyen értelmezhetünk úgy, hogy nincs még vége az átalakításnak, hiszen épp a szaktárca képviselője jelentette ki egy a napokban tartott szakmai rendezvényen, hogy az adósságkonszolidáció 30-40 intézménynél a működésbe való beavatkozással fog járni.

A költségvetés a júliusban bejelentett 10 milliárdos onkológiai centrum fejlesztési projekt (TIOP-2.2.6/A) mellett a TIOP-2.2.6/B kiírást is megemlíti, amelynek keretében a kormány múlt heti döntése alapján további mintegy 35,4 milliárdnyi támogatás válik elérhetővé a járó- és fekvőbeteg szakellátó intézmények struktúraváltást támogató fejlesztéseinek céljaira.

Ne akarjunk külföldön gyógyulni

Mint kiderül, a járóbeteg és a fekvőbeteg szakellátásban az évek óta elmaradt fejlesztések részben történő pótlására, valamint a jövő évben belépő, többletkapacitási igényt jelentő fejlesztésekkel összefüggő (új zöld mezős beruházások, új szakrendelők) többletfinanszírozási igény fedezetére az összevont szakellátáson belül együttesen 5 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A pályázati fejlesztésekből idén megvalósult többletkapacitás befogadások szintrehozására együttesen pedig 613,7 millió forintot szánnak.

A külföldön gyógyulni vágyók lehetőségeinek tervezésénél a költségvetés készítői úgy tűnik, nem számolnak nagy betegrohammal, a sürgősségi ellátáson kívül, a Magyarországon nem elérhető szolgáltatásokra 1,7 milliárddal, a külföldön tervezett ellátásokra 1 milliárddal, a speciális egészségügyi ellátásokra pedig 300 millió forinttal kalkuláltak 2014-ben. Az EU-n belüli sürgősségi ellátásra 6,4 milliárdot, az EU-n kívül pedig 150,0 millió forint lehet költeni.

Kapcsolódó