Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tavaly 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ez az elmúlt 20 év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Ám a számokban sokkal ellentmondásosabb kép tárul fel, amiben néhány biztató tendencia is felfedezhető - olvasható a portálon.

A népességfogyás első számú oka természetesen a kevés születendő gyermek, az alacsony gyerekvállalási kedv. Utóbbit a termékenységi rátával (szülésgyakorisággal) szoktuk mérni, vagyis azzal, hogy a szülőképes korú nők átlagosan hány gyereket szülnek. Ez a szám 2016-ban 1,49, ami ugyan messze elmarad a népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es értéktől, de már szemmel láthatóan magasabb, mint a pénzügyi válság mélypontján volt (2011: 1,23).

Ám, míg a termékenységi ráta öt év alatt 20 százalékkal tudott növekedni, addig az élveszületések száma 6 százalékkal sem emelkedett, vagyis messziről nézve szinte stagnált.

A Portfolio szerint, a jelenség oka, hogy hiába emelkedik a termékenységi ráta, ha a javuló gyerekvállalás egyre kevesebb nőt érint. A szülőképes korú nők száma ugyanis folyamatosan csökken. A magyar népesség korfája alapján ez a tendencia folytatódni fog, a 70-es években született, utolsó "nagy" korosztály elhagyja a szülőképes kort, a belépők száma pedig alig több mint feleakkora.

A tényleges népességváltozáshoz azonban nem csak ez járul hozzá, hanem a ki- és bevándorlás is. A 2016-os évre vonatkoztatva a KSH meg is állapítja: a nemzetközi vándorlásból eredő többlet jelentősen elmaradt az előző évitől, és csak alig tudta mérsékelni a természetes fogyásból adódó népességcsökkenés mértékét. Ennek eredményeként a népesség tényleges fogyása mintegy 31 200 fő volt, ami 6100 fővel, 24 százalékkal haladta meg a 2015. évit. Mindez úgy történt, hogy Magyarország mindkét relációban kívül maradt a nemzetközi népességmozgástól: kevesebb ember is távozott az országból, mint 2015-ben, de még ennél is jobban csökkent az ide érkezők száma.