Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarországnak az a szándéka, hogy központi elhelyezkedését kihasználva egyfajta logisztikai központja legyen a régió és Kína közötti kereskedelmi áruforgalomnak, amelyet megerősítenek a közelmúltban elhatározott infrastrukturális fejlesztések, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal - nyilatkozta a miniszter, aki részt vett az Agra nemzetközi vásáron és kétoldalú megbeszélést folytatott Han Csang-fu kínai mezőgazdasági miniszterrel.

A keleti nyitás politikája és a kínai Egy övezet, egy út program összhangban van egymással, amelybe beleilleszkedik a Budapest-Belgrád vasútvonal és logisztikai központ - véli Fazekas, aki szerint Kína baráti országnak tekinti Magyarországot és fontos stratégiai partnernek Közép-Kelet-Európában. (Nem várt versenytársuk akadhat a magyaroknak: a lengyel kormány és a vállalkozók ambíciója is az, hogy megjelenjenek az EU-n kívüli piacokon is - erről itt olvashat.)

Még nem építik

Még nem kezdődött el a Budapest-Belgrád közötti vasúti összeköttetésben érintett, 150-es számú Budapest-Kelebia-vasútvonal felújítása a projekt előkészítésére létrehozott Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től kapott válasz szerint. A Világgazdaság azt követően kérdezte meg a társaságot, hogy a China Dailynek nyilatkozó szerb miniszterelnök-helyettes, Zorana Mihajlovic szerint a munka magyarországi része már 2015 végén megindult, a kivitelező a China Railway International és a China Communications Construction Co., a finanszírozó pedig a kínai export-import bank.

"Az elmúlt hat évben exportunk nyolcszorosára nőtt Kínával és 67 millió euró értékben exportáltunk többek között agráripari-termékeket, például borokat, mintegy 11 ezer hektolitert, ezért Kína a negyedik legnagyobb célországunk" - részletezte a tárcavezető. Magyarország rendelkezik a közép-európai országok közül a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába.

Összességében Kína Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő. A teljes export meghaladta az 500 milliárd forintot, ebben pedig a mezőgazdaság és élelmiszeripar is fontos szerepet töltött be - közölte Fazekas Sándor az MTI-vel.

A miniszter szerint a fejlődés egyik lehetősége az internetes, úgynevezett e-kereskedelem, amely egyre inkább terjed Kínában is, és ami az áruk közvetlen, versenyképes áron történő értékesítését teszi lehetővé, ezért ennek fejlesztésében mindkét ország érdekelt.

A magyar miniszter kínai kollégája meghívására szeptemberben egy kiállításra és konferenciára utazik Kínába, ahol magyar kiállítók is be tudnak majd mutatkozni - írta az MTI.