Az elszegényedő észak-borsodi falvakban nem remélnek látványos változást a falusi csoktól, a feltételeket ugyanis úgy határozták meg, hogy elsősorban a tehetősebbeknek kedveznek - írja a Népszva. - A piac már bőven megemelte az elnyerhető támogatás összegével az ingatlanok és az építkezések költségét, különösen a vonzó helyeken.

Azokon a területeken pedig ahová kevesebben költöznének, szinte alig veszik majd igénybe a csokot - mondta egy építőipari szakember. Hozzátette: az anyagárak a mai napig emelkednek, sőt, ilyen mértékben még sosem nőttek, mint az elmúlt két évben. A munkabérek szintén az egekben vannak, a munkaerőhiány ugyanis óriási, így aki jó a szakmájában, az annyit kér, amennyit akar. Emiatt a megrendelők már az osztrák árakkal kalkulálhatnak, különösen a nyugati határszélen.

- Az embereknek sajnos fogalmuk sincs, mennyi pénzből lehet ma egy házat megépíteni, nem járnak alaposan utána, ezért fennáll a veszélye annak is, hogy a magukat túlvállaló családok közül többen belebuknak majd az építkezésbe, vagy sok ház félbe marad - fogalmazott.

Hasonlóképpen vélekedett Lukács Zoltán ingatlanszakértő is, aki szerint a frekventáltabb helyeken, azaz a nagyvárosok, valamint a turisztikai központok körzetében lesz komolyabb érdeklődés a falusi csok iránt, viszont ezeken a településeken már most is magasak az árak. - Egy Balaton- vagy egy Győr környéki településen már most is bőven tízmillió forint fölötti összeget kérnek még a felújítandó ingatlanokért is. Az átlagos vagyoni helyzettel rendelkezők emiatt nem tudnak majd odaköltözni, egy kis borsodi, baranyai, zalai vagy somogyi faluba viszont nem is akarnak majd.