Pleschinger az interjúban úgy vélte, még nincs jel új válságnak, azonban az előzőből való kilábalás bizonytalansága  még érezhető. Nem egészen pontosan látszik, hogy ki mikor és merre indul, de abban úgy tűnik konszenzus van, hogy a korábbi válságból kivezető utat a laza, támogató monetáris politika jelenti - fogalmazott.

A várható amerikai kamatemelés kapcsán arról beszélt, hogy az MNB számára sokkal fontosabbak az EU és az EKB lépései, de egy esetleges amerikai válságot természetesen Európa is megérezne, függetlenül a pénzügyi védőbástyáktól.

Mint elmondta, az MNB folyamatosan figyel és elemezi a pénzpiaci folyamatokat, s igyekszik a saját stratégiájának megfelelően az aktuális változásokhoz igazítani a lépéseket. Pleschinger kiemelte, hogy az MNB-nek nincs árfolyam célja, az árfolyam a jegybankot csak az inflációt befolyásoló hatása miatt érdekli.

A válság előtti időkhöz képest azonban sok változás történt, kivezetésre kerültek a devizahitelek, ami elég masszív veszélyforrás volt. De emellett is nagyon sok gazdasági összefüggés is megváltozott, így ma már a gazdasági növekedésnek vagy akár a béremelkedésnek már messze nincs akkora hatása az inflációra, s az árfolyamnak önmagában is már csak kis szerepe van infláció alakulásában - hangsúlyozta Pleschinger Gyula.

A jegybank következő lépéseit is végigvette, melyekkel az MNB úgymond megkezdte a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjának előkészítését, ezt a folyamatot pedig szerinte a piaci szereplők kedvezően fogadták. Arra is  felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet kegyelmi állapot, a reális fejlesztési elképzelésekkel rendelkező vállalkozásoknak és háztartásoknak érdemes a megvalósítást most, hosszú, fix kamatozású hitelből finanszírozniuk, ami védelmet ad az elkerülhetetlen kamatemelkedéskor.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel