A nemzeti fejlesztési miniszter megjegyezte: az elmúlt időszakban a kormány által tett költségvetési konszolidációs lépéseket egyértelműen pozitívan fogadták a befektetői körök és ezt tapasztalta a miniszterelnökkel együtt a múlt heti berlini és frankfurti befektetői találkozókon is. Fellegi szerint "helyreálló, rendeződő Magyarországról alkotott kép kezd kibontakozni" és "kezd helyreállni a bizalom és erősödni" az országgal szemben.

Az ország legnagyobb sikere, a pénzügyi stabilitás megteremtése volt, amit Fellegi azzal indokolt, hogy a nemzetközi piacok felől is egyértelmű pozitív jelzések mutatkoznak. Az államtitkár nagyon fontos sikernek nevezte, hogy a kormány az intézkedései során visszahozta az országot a "szakadék széléről" és 11 hónap alatt elérték, hogy egyes EU-tagállamokkal szemben a magyar kamatfelárak is - bár még nincsenek a válság előtti szinten -  lényegesen alacsonyabb szintre tértek vissza.

A Magyarországgal kapcsolatos javuló befektetői bizalom azért javult, mert Magyarország egyrészt elkezdi és tudja törleszteni a nemzetközi szervezetek felé a 2008-tól felvett pénzügyi mentőcsomagot, másrészt jelentős adósságcsökkentésbe kezd a Széll Kálmán terv programja alapján, továbbá az államháztartási hiány csökkentése is folytatódik. A tavalyi 4 százalék körüli GDP-arányos hiány idén 3 százalék alá csökken - mondta Fellegi.

Nem pocsékoltunk el egy évet

Fellegi nem osztja azokat a véleményeket, hogy a kormány elpocsékolt volna egy évet és "össze-vissza" intézkedéseket hoztak volna. Ellenkezőleg, a kormány stabil pénzügyi helyzetet teremtett. Fellegi szerint több nagyvállalati beruházás is azt mutatja, hogy a befektetők Magyarországot hosszú távra is megbízhatónak és vonzó terepnek tartják.  Ennek kapcsán említette meg az eddig ismeretes nagyberuházásokat, az Audi, Opel, Mercedes, Ericsson, Huawei, Telenor, Vodafone, Telekom fejlesztési terveit, amelyek során mintegy 2 milliárd eurónyi fejlesztés valósul meg Magyarországon.

Fellegi arra is kitért, hogy az energetikai szektort érintő stratégia kialakítására létrehoztak egy kerekasztalt. A cél, hogy egy átfogó, az érintettek bevonásával megalapozott, 10 éves távlatra kiterjedő energetikai adózási és szabályozási rendszer kereteit lefektessék. A cél a kiszámítható gazdálkodás, a stabil vállalkozói környezet megteremtése azt követően, hogy a válságadók 2012 végén kifutnak.

Ugyanakkor a válságadókkal kapcsolatban megjegyezte, a félelmek, hogy az érintett vállaltok áthárítják a fogyasztókra a különadókat, vagy hogy leépítik a beruházásokat, illetve nem fektetnek be az országban, nem igazolódtak be az eddigi információk alapján - bár azt is hozzátette, hogy ezek a félelmek egyébként nem voltak alaptalanok.

Változások az állami vagyongazdálkodásban

Fellegi a konferencia megnyitójában a kormányzati célokat felvázolva elmondta: az állami vagyongazdálkodás átláthatóságának megteremtése érdekében elkészül a minisztériumban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re vonatkozó vállalkozásirányítási kódex, amely az átlátható vagyongazdálkodási kereteket fekteti majd le az állami cégek számára. Fellegin jelezte, hogy az állami vagyongazdálkodás átláthatósága érdekében a már sokszor módosított, így átláthatatlanná vált közbeszerzési törvényt is teljesen le kell cserélni. A parlament ezt várhatóan július elsejéig elfogadja és még ősszel hatályba lép a korábbi jelzett 2012. január 1. helyett. Ennek okaként azt említette, hogy a pazarlást, az állam vagyonának kiskapukon keresztüli elszivárgást minél hamarabb meg kell állítani.

Fellegi a ppp beruházások felülvizsgálatával kapcsolatban beszélt arról, hogy jelenleg több mint 100 ilyen szerződés fut, amelyek a szerződések kifutásáig összesen mintegy 3000 milliárd forintnyi költségvetési pénzt igényelnének. Most már nem lehetséges ezen beruházások költségvetésen kívüli elszámolása, ezért nincs érv mellette - szögezte le Fellegi. Helyette inkább uniós források bevonásával kell megoldani ezeket a beruházásokat - tette hozzá.

A miniszter szerint a kormány a privatizációt lezártnak tekinti, és ennek az ésszerű működtetésére törekedni kell. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az állami vagyongazdálkodásban olyan változások lesznek, amelyek nem csak üzleti számításon alapulnak majd. Bár az állami vagyon nagy része az állami vállaltok kezelésében vannak, ennek növelése lehetséges, de az üzleti és az állami érdekek közötti egyensúly megteremtésére kell törekedni.

A miniszter bejelentette, hogy a tárcája elkészült az új nemzeti energiastratégiával, illetve a gazdasági háttérszámításokkal, ami a kormány.hu-n elérhető. A vitaanyag összhangban van az EU 2020 stratégiával is - tette hozzá. Az anyag társadalmi vitája ma kezdődik.