A jelenlegi szabályok alapján az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés az adott évre tervezett inflációtól függ. A 2017-es költségvetés tervezetében a kormányzat jelentősen alultervezte az inflációt, így tavaly ősz elején még úgy tűnt, hogy a "rendes" nyugdíjemelés mértéke csak 0,9 százalékos lesz.

A korábbi évekhez képest igen szerény bónusz bejelentése azonban nagy felzúdulást keltett a nyugdíjas szervezetek körében, s vélhetően ennek hatására tavaly november végén maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy az inflációs prognózist - az elemzői várakozásokat figyelembe véve - 1,6 százalékra emelik. Ennek megfelelően változott a nyugdíjemelés mértéke is.

Mivel a fogyasztói árak alakulását előre nem lehet kiszámítani, a törvény lehetőséget kínál a kiegészítő nyugdíjemelés lehetőségére: ha a várakozáshoz képest magasabb lesz az infláció, akkor év vége felé újra emelni kell. A nyugdíjtörvény alapján, amennyiben az infláció adott évben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben - január 1-jéig visszamenőleg - kiegészítő nyugdíjemelést kell adni.

Több mint kétszer tíz

Bár a KSH legutóbbi, 2017. január-augusztusi adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az év egészére már 3 százalékos éves inflációval számol. Várhatóan utóbbi prognózisra alapozva adják majd a nyugdíjasoknak a plusz juttatást. Ez az év eleji emeléshez képest 1,4 százalékponttal nagyobb emelést jelenthet, ami a 124,3 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítve havi 1740, a teljes évre nézve pedig csaknem 21 ezer forintnyi pluszpénzt jelent.

A havi növekmény 2018-tól beépül a nyugdíj összegébe, így erre alapozzák majd a későbbi nyugdíjemelést.

Az év végi kiegészítés mértéke növekszik a nyugdíjak mértékével, így egy nettó 300 ezer forintos nyugdíj esetén már 50 400 forintnyi bónuszt jelent 12 hónapra lebontva.

Az ellenzék támadja a módszert

Az LMP csütörtökön benyújtott törvényjavaslatában az általános infláció helyett a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján kiszámított inflációt javasolja figyelembe venni. A nyugdíjasok fogyasztása ugyanis eltér az aktív korúakétól, nagyobb arányt tesznek ki benne például a gyógyszerek, az alapélelmiszerek, vagy a háztartási energia - magyarázzák.
A módosító az alacsony és magas nyugdíjak közti különbségeket is csökkentené, s az alacsony ellátásban részesülőket nagyobb arányú emeléshez juttatná. Ennek módja az adott évre eső nyugdíjemelés összegének elosztása a nyugdíjasok számával. Az azonos összegű nyugdíjemelés az alacsony ellátásokat nagyobb arányban, a magasabb ellátásokat kisebb arányban emelné.

"Ha úgy állnak a számok"

Novemberben nemcsak az infláció egyszeri korrekcióját kaphatják meg a nyugdíjasok, hanem - most először - nyugdíjprémium is járhat nekik - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón.

A nyugdíjtörvény alapján ugyanis, ha a változatlan áron számított GDP-bővülés 2017-ben várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, akkor novemberben fizetni kell a nyugdíjprémiumot annak a személynek, aki 2016 legalább egy napján, valamint 2017 novemberében öregségi nyugellátást kapott, és a nyugdíjkorhatárát 2016-ban betöltötte. A nyugdíjprémiumot a nyugdíjfolyósító a novemberi nyugellátással együtt folyósítja.

A NGM 2017-es előrejelzése szerint a gazdaság idén 4,1 százalékkal növekedhet - ezt a prognózist szeptember végén Banai Péter Benő államháztartásért fe­lelős államtitkár is megerősítette, sejtelmesen 4 százalék feletti  bővülésről beszélve.

A nyugdíjprémium kiszámításának képlete a következő: a bruttó hazai termék növekedéséből (százalékban) ki kell vonni 3,5 százalékpontot, az így kapott összeget (amelynek értéke a törvényi szabályozása szerint 0 és 4 közé eshet, az idei kormányzati tervek alapján pedig 0,6 lehet) meg kell szorozni a novemberi nyugellátás 25 százalékával - a prémium összege pedig legfeljebb húszezer forint lehet. (Ez a rendszer a pótlólagos emelésnél "igazságosabb", hiszen azok kapnak arányaiban többet, akiknek alacsonyabb a nyugdíjuk, míg a húszezres felső határ miatt a magasabb nyugdíjak esetén a kiegészítés mértéke fix összegű lesz.)

Ez a nettó 124,3 ezer forintnyi átlagnyugdíjra vetítve mintegy 18 640 forintnyi prémiumot tesz ki.

Összességében tehát - a jelen prognózisok szerint - körülbelül 40 ezer forintnyi pluszösszegre számíthat novemberben a magyar "átlagnyugdíjas." A kormány ezt decemberben megfejelheti további pénz- vagy utalványbónusszal is, amelyek mértéke és formája is még kérdéses.