Az Európai Bizottság a szén-dioxidra vonatkozó irányelv átültetését kéri Magyarországtól. Öt másik uniós tagországgal együtt Magyarország esetében is második szakaszba léptette szerdán a korábban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság a szén-dioxid tárolását szabályozó irányelv átültetésének elmaradása miatt. Magyarország mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Svédország és Szlovénia kapott még szerdán ebben a témában úgynevezett indoklással ellátott véleményt Brüsszelből.

A 2009-ben elfogadott, a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelv a bizottság szerint megteremti a jogi kereteket a szén-dioxid környezeti szempontból biztonságos geológiai tárolása számára, elhárítja ennek útjából a jogi akadályokat, valamint lefekteti a tároló teljes élettartamára vonatkozó szabályokat. Brüsszel szerint a szén-dioxid kereskedelmi célú begyűjtése és tárolása jelentősen hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra történő átálláshoz az Európai Unióban. Ez a hat ország egyelőre nem értesítette Brüsszelt arról, hogy megfelelően átültette saját jogába az uniós irányelvet.

A szerencsejátékok szabályozásáról tájékoztatást kértek

Mindent egybevetve 248 kötelezettségszegési ügyben hozott szerdán döntéseket az Európai Bizottság, 58 indoklással ellátott véleményt küldött a tagállamoknak, és tucatnyi esetben az Európai Bírósághoz fordul. Több országtól, így Belgiumtól, Ciprustól, Csehországtól, Litvániától, Lengyelországtól és Romániától is adatokat kért a bizottság a szerencsejátékokat, különösen az internetes szerencsejátékokat szabályozó jogszabályok miatt. Svédországot az uniós jog, a szolgáltatásnyújtási szabadság elvének tiszteletben tartására szólította fel Brüsszel.

Az nem fér össze, hogy a szerencsejátékok káros hatásaira, a fogyasztók védelmére hivatkozva egy ország kitiltja a külföldi internetes szolgáltatókat, miközben a hazai monopólium óriási reklámkampányt folytathat és fogadásra, játékra buzdítja az embereket - magyarázta a szolgáltatásokért és az egységes piacért felelős uniós biztos, Michel Barnier szóvivője, Chantal Hughes.

Ausztriát, Görögországot megbüntették

Ausztriával szemben a megújuló energiáról szóló irányelv nem megfelelő átültetése miatt napi 40 ezer eurós bírság kiszabását kéri a bíróságtól a bizottság. Görögország pedig a városi szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt kénytelen 11,5 millió euró egyszeri bírság és napi 47 ezer euró folyamatos pénzbüntetéssel szembenézni mindaddig, amíg nem teljesíti az uniós szabályokat. A nem megfelelő víztisztítás egészségügyi kockázatot rejt, a baktériumok és vírusok az emberekre is veszélyt jelenthetnek, a kezeletlen szennyvíz pedig a vízi élővilágot is fenyegeti - indokolja a döntést a bizottság.

Agyon dolgoztatják az orvosokat

Görögország egy másik ügyben, a közegészségügyi szabályok be nem tartása miatt is a bíróság előtt kell megvédje igazát: az uniós szabályok szerint a közegészségügyben gyógyító orvosok nem dolgozhatnának heti 48 óránál többet, Görögországban viszont a doktoroknak gyakran 64 órát kell teljesíteniük, de egyes esetekben heti 90 órát is dolgozhatnak, s ezt semmilyen törvényi előírás nem korlátozza. Ez Brüsszel szerint súlyos jogsértés, amely nem csak az orvosok, de pácienseik egészségét is veszélybe sodorhatja.

Írországban hasonló problémát azonosított a bizottság, ahol egyes orvosokra nem vonatkozik a törvényileg garantált munkaidőkorlát, így ők egyik 36 órás műszakból esnek a másikba, heti átlagban 70-75 órát dolgoznak, de 100 órás munkahét is előfordul.

Olaszország azért számíthat büntetésre, mert nem fizetett vissza tiltott állami támogatásnak ítélt pénzeket. Az ügy lassan 15 éve húzódik, s miután a bizottság emiatt már másodszor fordul a bírósághoz, most már pénzbírság kiszabását kéri, ami a napi 200 ezer eurót is elérheti.

Figyelik a megvalósítást

Az Európai Bizottság szerdai döntésével hivatalosan is megszüntette a Magyarország ellen 2012 januárjában, a bírák kényszernyugdíjazása miatt indított kötelezettségszegési eljárást - derül ki a bizottság által közzétett közleményből. "A bizottság elégedett, hogy Magyarország összhangba hozta a jogszabályt az uniós joggal. A bizottság szorosan figyelemmel kísérte az új törvényi szabályozás megfelelő gyakorlati megvalósítását" - írja MTI által idézett kommünikéjében a brüsszeli testület.

Brüsszel adatai szerint a nyugdíjkorhatár hirtelen, rövid átmeneti idővel, 70-ről 62 évre történő leszállítása miatt 274 bíró és ügyész veszítette el az állását, és a bizottság szerint ez a rendelkezés így sérti az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, amit ítéletében tavaly novemberben a luxembourgi Európai Bíróság is megerősített.

"A bizottság felszólításait követően, hogy mihamarabb hajtsa végre az ítéletet, Magyarország meghozta a szükséges intézkedéseket, és elfogadta a jogszabály szükséges módosításait" - áll a bizottság közleményében.

A kommüniké arra is kitér, hogy a márciusban elfogadott, új szabályok értelmében a kényszernyugdíjazott bírák és ügyészek, ha úgy kívánták, visszakaphatták állásaikat és kártérítést is kaphattak a kényszernyugdíjazás és a visszahelyezés közötti időre.

Az Európai Bizottság arról sem mulaszt el említést tenni, hogy a bírák és ügyészek korhatárát az új szabályozás is csökkenti, ám jóval fokozatosabban, jóval hosszabb átmeneti idővel, 10 év alatt 65 évre, ami akkor az általános nyugdíjkorhatár is lesz egyben.

A bizottság arra is emlékeztet, hogy korábban az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt indított kötelezettségszegési eljárásban is a luxembourgi törvényszékhez fordult, és az az eljárás továbbra is folyamatban van a bíróságon.