Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az uniós jog értelmében ugyanis a tagállamok saját állampolgáraiknak tarthatják fenn azon tevékenységek gyakorlását, amelyek - akár csak időlegesen is - részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

Egy 2011. májusi ítéletében az Európai Bíróság (EB) már elmarasztalt több országot - Belgiumot, Franciaországot, Luxemburgot, Ausztriát, Németországot és Görögországot - a közjegyzői hivatás saját állampolgáraik számára történő fenntartása miatt, miután úgy ítélte meg, hogy e tagállamokban a közjegyzők nem vesznek részt a közhatalom gyakorlásában, így velük szemben az uniós jog szerint nem támasztható feltételként, hogy az adott tagállam állampolgárai legyenek. Majd ugyanezen év decemberében Hollandia vonatkozásában is megállapította a bíróság az uniós jog szabályainak a közjegyzők letelepedése ügyében történő megsértését.

A Brüsszel még 2006-ban indította el a kötelezettségszegési eljárást tizenöt uniós tag, köztük Budapest ellen. A brüsszeli bizottság a keresetet a bíróságon végül 2015. július 20-án adta be a közjegyzői hivatás gyakorlásának állampolgársági feltételhez kötése miatt, ugyanis a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szerint közjegyzővé csak magyar állampolgár nevezhető ki.

Magyarországon jelenleg 316 közjegyző működik (2004-ben 283, 2005-ben 304, 2006-2008-ig 313, 2008-ban 314, 2014-ig 315 volt a számuk) - valamint mintegy 350 közjegyző-helyettes és körülbelül 160 közjegyzőjelölt is tevékenykedik..

A nagyobb városokban két-három, a fővárosi kerületekben három-négy közjegyző tevékenykedik, de például Debrecenben nyolc, Szegeden hét, Szolnokon, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében hat-hat közjegyzőt lehet felkeresni.

A bizottság arra kérte a bíróságot, állapítsa meg, hogy Magyarország, mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági követelménynek rendelte alá, nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkéből eredő kötelezettségeit; valamint kötelezze a Magyarországot a költségek viselésére. A testület szerint ugyanis az állampolgárság mint a közjegyzői hivatás gyakorlására előírt feltétel hátrányosan megkülönböztető és a letelepedés szabadsága aránytalan korlátozásának minősül. Így Magyarország nem teljesítette az 49. cikkből eredő kötelezettségeit. Brüsszel úgy véli, hogy jellegükből adódóan a közjegyzőknek a magyarországi jogszabályok által biztosított funkciók nem kapcsolódnak a közhatalom gyakorlásához, emiatt az állampolgárságot mint a hivatás megkezdésének feltételét nem igazolhatja az EU működéséről szóló szerződés 51. cikkében foglalt kivétel.

Ráadásul luxembourgi bírák ítélkezési gyakorlata szerint egy tevékenység akkor minősül a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek, ha ez nem csupán kisegítő vagy előkészítő jellegű tevékenység, hanem vitás ügyekben mérlegelési jogkörön alapuló döntéshozatali hatáskört, kényszer alkalmazására vonatkozó jogkört is magában foglal.