A Magyarország számára kifejezetten kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján. A feltörekvő országok devizája - különösen a laza monetáris politikához végletesen ragaszkodó országok esetében - leértékelődik.

Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed nagyon is kiszámítható kamatláb-emelésének hatása. Az EU jövője szempontjából a brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül. Ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében - olvasható a GKI elemzésében.

Ezek a szektorok szárnyaltak

Idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál.

Az ipari várakozások ugyan kedvezőek, de a magyar ipar húzóágazatában, a járműiparban zajló átalakulás - amit csak fokoz az EU és az USA közötti vámháború veszélye -, gondot okoz.

A beruházási ráta idén 22,5 százalékra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. Ez főleg az állami - jelentős részben EU-finanszírozású - fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések visszafogottabbak. Például a német cégek még 2018 tavaszán is a négy visegrádi ország közül a magyar befektetési környezetet tartották a legkevésbé vonzónak.

Mi lesz a bérekkel?

A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról 10 százalék körülire fékeződik, ami 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi két számjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén "csak" 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős.

Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés dinamikája 4,5 százalékkal feltehetőleg idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül. A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva várhatóan már alig csökken, igaz, ezen belül a közmunkások száma mérséklődik. A közmunkásokkal együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli. Az infláció júniusra 3,1 százalékra gyorsult, ez a harmadik legmagasabb az EU-ban, s az év során további emelkedés valószínű, többek között a gyenge forint következtében.

Az államháztartásban idén - tekintettel az EU felszólítására s az EU-transzferek megelőlegezése miatt rendkívül magas pénzforgalmi hiányra - nem lesz óriási decemberi költekezés; bár ez ellen hatnak a 2019. évi EU- és önkormányzati választások. Végeredményben a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2 százalék körüli EU-módszertan szerinti deficit várható. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenhet a GDP-arányos államadósság. Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, menet közbeni módosításokra, a tervezettnél kissé magasabb - de azért az ideinél alacsonyabb - 2 százalék körüli hiányra kell számítani - prognosztizálja a GKI.

Fotó:Napi.hu/Szabó Dániel