Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Sokat takarékoskodtak a második negyedévben a háztartások, több mint 880 milliárd forintot tettek félre, amiben szerepe lehetett annak is, hogy júniusban elindult az új sikerbefektetés, a Magyar Állampapír Plusz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások az első hat hónapban már csaknem 1300 milliárd forintot tettek félre.

Szép hozamok

Nem csak a takarékoskodás miatt nőtt a lakosság vagyona, de a hozamok is hozzátettek a megtakarításokhoz. Az első félévben csaknem 1200 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyonának az értéke, ennek is köszönhető, hogy június végén az előzetes adatok szerint 56 377,5 milliárd forintos történelmi csúcson állt a pénzügyi eszközökben lévő vagyon.

Bár az adósságok is nőttek, és ötéves csúcson, 9286,4 milliárd forinton álltak, ezzel együtt is rekordot döntött a nettó pénzügyi vagyon, amely meghaladta a 47 ezer milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás papíron több mint 11 millió forintos megtakarítással rendelkezik már. Ebben nincs benne az ingatlanvagyon, benne vannak viszont olyan tételek, mint a 2011-ben államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, amelyet a lakosság felé fennálló tartozásként tart nyilván az állam.

Rengeteg a készpénz

Bár az egykori nyugdíjpénztári megtakarítás csak virtuális formában létezik már, a háztartások vagyona kézzelfogható elemekkel is nőtt. Némileg meglepő módon megugrott például a készpénzállomány. Június végén 4916,5 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkezett - ez háztartásonként 1,2 millió forint -, vagyis csupán a második negyedévben több mint 146 milliárd forinttal nőtt az állomány. A külföldi készpénzek mennyisége is nőtt valamelyest, 319,4 milliárd forintra, a 6,6 milliárd forintos növekedés azonban a nyaralásra átváltott valuta-mennyiség miatt is indokolt lehetett. A forint készpénz állomány csaknem 140 milliárddal nőtt a negyedév során.

Háztartások pénzügyi számlái (előzetes, Md Ft, 2019. II. n.é.)
Pénzügyi eszközök56 337,5
Készpénz és betétek14 812,5
Készpénz4 916,5
Folyószámla betétek6 616,4
Egyéb betétek3 279,6
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok6 857,0
Rövid lejáratú értékpapírok2 813,0
Hosszú lejáratú értékpapírok4 044,0
Hitelek1 561,9
Rövid lejáratú hitelek614,1
Hosszú lejáratú hitelek947,7
Részvények és részesedések23 638,2
Tőzsdei részvények991,6
Nem tőzsdei részvények2 016,1
Egyéb tulajdonosi részesedések16 599,6
Befektetési jegyek4 030,8
Biztosítástechnikai tartalékok4 337,1
Nem életbiztosítási díjtartartalékok390,6
Életbiztosítási díjtartalékok2 015,5
Nyugdíjpénztári díjtartalékok1 930,9
Pénzügyi derivatívák1,0
Egyéb követelések5 130,0
Kereskedelmi hitelek és előlegek189,3
Egyéb4 940,7
Kötelezettségek9 286,4
Hitelek7 747,1
Rövid lejáratú hitelek842,4
Hosszú lejáratú hitelek6 904,8
Pénzügyi derivatívák1,3
Egyéb tartozások1 538,0
Kereskedelmi hitelek és előlegek520,2
Egyéb1 017,8
Nettó pénzügyi vagyon47 051,1
Forrás: MNB

A kormány többször is hangsúlyozta, zavarja a lakosságnál felhalmozott gigantikus készpénzvolumen, de az eddigi erőfeszítések a statisztikák szerint nem hoztak eredményt. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) júniusi indulása sem mozdította meg a készpénzes befektetőket, hiába került egyetlen hónap alatt több mint 880 milliárd forintnyi pénz a szuperkötvénybe, a készpénzállomány tovább emelkedett.

Átcsoportosították a befektetéseket

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a legtöbb MÁP Pluszt más, rövidebb futamidejű és alacsonyabb kamatozású állampapírok visszaváltásából vásárolhatták meg a kisbefektetők. A második negyedévben több mint 550 milliárd forinttal nőtt a háztartások magyar állampapír-állománya, de miközben a hosszú lejáratúaké 870 milliárd forinttal emelkedett, a rövid lejáratúaké 316 milliárd forinttal csökkent, és kétéves mélypontra került.

Az új állampapírokba került pénz másik forrása a befektetési alapokból kivont pénz lehetett. A lakosság ebből a megtakarítási formából a második negyedévben 157,6 milliárd forintot vett ki, ezzel a befektetési jegyeinek mennyisége 4030,8 milliárd forintra csökkent. A forint befektetési jegyeket érintette csak a tőkekivonás, külföldi alapokban csaknem 300 milliárd forintot tart már a lakosság, ami történelmi rekord.

Több a nyugdíjcélú megtakarítás

A biztosítástechnikai tartalékok tovább nőttek a második negyedévben. Életbiztosításokban több mint 2015 milliárd forint volt június végén, nyugdíjpénztárakban pedig 1930,9 milliárd. Ebből a magánnyugdíjpénztárakban lévő megtakarítás 258,7 milliárd forint volt, önkéntes nyugdíjpénztárakban pedig 1672,3 milliárd volt, ez utóbbi történelmi rekord.

A tőzsdei részvények iránti lelkesedés töretlen. A második negyedévben csaknem 78 milliárd forintnyi tőzsdei részvényt vásároltak a háztartások, de rövidtávon nem volt szerencséjük, ebben az időszakban ugyanis estek az árfolyamok. Ennek ellenére is történelmi csúcson, 991,6 milliárd forinton állt már a kisbefektetőknél lévő állomány.

Fokozódik az eladósodás

A háztartások 9286,4 milliárd forintnyi kötelezettségéből 7 747,1 milliárd forintot tett ki a hitelállomány. Az első negyedévben csaknem 75 milliárd, a másodikban már több mint 172 milliárd forinttal növelte a lakosság bankhitelei mennyiségét, emiatt a hitelek már ötéves rekordon állnak.

Az egyéb tartozások mennyisége is nőtt. Kereskedelmi hitelek és előlegek - ki nem fizetett számlák - miatt 520 milliárd forintnyi tartozása van a lakosságnak, az adó és járuléktartozások volumene pedig meghaladja a 710 milliárdot.