Az alkotmányos szereposztás szerint - elvileg - a magyar parlament hozza a törvényeket, így az egyik legfontosabbat az éves költségvetést is, amit a kormány köteles végrehajtani. A költségvetés végrehajtását a parlament ellenőrzi, amikor a kormány benyújtja a zárszámadási törvényt. A kormánynak nagy hatalma van, ezért lenne fontos, ha a parlament gyakorolná ellenőrző funkcióját.

Ami viszont most, a 2018-as költségvetés tervezetével történik, rámutat a 2010 óta egyre növő demokráciadeficitre. A kormány beterjesztette ugyan a 2018-as költségvetést, ám a parlament ellenőrző szerepét egyszerűen elszabotálja a Fidesz frakció, ami annyiban nem meglepő, hogy magyar parlamentben már mintegy két évtizede nem a kormánypárti frakcióknak van kormánya, hanem a kormánynak van egy szavazógépe.

Hiányzanak azok a bizonyos ellensúlyok

A 2018-as büdzsé tervezetéhez több mint 1200 képviselői módosító javaslatot nyújtottak be ellenzéki képviselők, ám az elmúlt hét év gyakorlata alapján ezek elfogadására nincs semmi esély. Az ellenzéki javaslatok alapjaiban írnák át a költségvetést újraalkotva azokat, az elfogadásra esélyes fideszes képviselői javaslatok természetesen nem merészkednek ilyen messzire.

A Fidesz részéről mindössze négy képviselő vette a fáradságot, hogy módosító javaslattal akassza meg a kormányzati szavazógép működését. E négy képviselő összesen nyolc javaslatot jegyez - szemben az 1200 ellenzékivel. A kormánypárti frakciók természetesen nem ellenőrző szerepre törekednek, megfaragva a kormányzat pazarló kiadásait, vagy a túl bőkezű adókedvezmények rendszerét, hanem kis, költségvetési szempontból csip-csup ügyekre koncentrálnak. Ennyi a feladatuk a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER).

Kockázatok? Azok vannak bőven

Pedig gondok akadnak a költségvetéssel: az MNB elemzői szerint egyszerűen túl optimista a kormány makropályája, amely 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedést jósol - és erre épül a költségvetés összes bevételi száma. A jegybanki elemzők most 3,7 százalékos gazdasági növekedést látnak megalapozottnak, emiatt túlzóak az adósság csökkentésével kapcsolatos kormányzati tervek. Summa summarum az MNB azt javasolja a kormánynak, hogy az Országvédelmi Alap 60 milliárdos keretét már most törölje, annak ugyanis nincs meg a bevételi oldalról a fedezete.

A Költségvetési Tanács (KT) is aggódik a kormány optimizmusa miatt, nekik is fenntartásaik vannak az optimista növekedési prognózissal kapcsoltban. A KT - szerepétől némileg elrugaszkodva - kreatív könyvelési trükköt javasol a kormánynak: mivel az idei büdzsében hatalmasak a tartalékok, inkább még idén tárazzanak ki népboldogító, szavazatmaximáló intézkedésekre, minthogy az amúgy is necces 2018-as büdzsét terheljék ezzel. A KT feltehetőelg értő fülekre talál a kormánynál, hisz a 2018 áprilisában esedékes választásokra hatékonyabban lehet idén pénzt szórni, mint a rendelkezésre álló szűk három hónapban.

Kegyelmes uraim, adjatok néhány százmilliót

Ám a négy fideszes muskétás, aki vette a fáradtságot, hogy módosítót nyújtson be, nem tör olyan magaslatokba, mint a KT vagy a MNB elemzői, ők csak néhány milliárd forintot csípnek le a kormányzati javaslatból, hogy jellemzően a kormánynak amúgy is tetsző feladatokra adjanak plusz pénzt. Ékes példája ennek Hadházy Sándor javaslata, amely 650 millió forintról 950 millió forintra emelné a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. költségvetési támogatását. A képviselő szerint a plusz 300 millió forint szükséges dohányelosztó "hatékonyabb" működéshez, miközben fel sem merül a képviselőben, hogy egyáltalán miért kap költségvetési támogatást az állami cég. A javaslatot ebben a formában a kormány várhatóan nem fogja támogatni, mivel a plusz 300 milliót a fészekrakó program kezességkiadásaiból venné el a képviselő.

Fölvirágoztatni a választókerületet

Termesztésen jópár fideszes képviselő megpróbálkozik szűkebb pátriájának felvirágoztatásával, igaz így egy évvel a választások előtt ez már egy kissé megkésett cselekedett, de a lakossági fórumon majd lehet arra hivatkozni, hogy legalább próbálkozott vele. Így például Boldog István a Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén épülő M44-es projektbővítéseire 5 milliárdot szeretne kikanyarítani a költségvetésből - mindezt a jövedéki adóbevételek emelésével.

Pócs János pedig egy egész közlekedési projektet építtet fel adófizetők pénzéből: 11,1 milliárdért elkerülőt építene Jászberényben, további 812 millióért kerékpárutat akar Jászberény és Jászfényszaru között - a pénzt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. veszteségfinanszírozásból venné el, ami szintén felejtőssé teszi a javaslatot.

Kucsák László 1,6 milliárd forinttal emelné meg az Állami Operaház társulatának támogatását: az opera ugyan zárva lesz felújítás miatt, ám hogy a társulat ne unatkozzon, Kucsák elküldené őket a "történelmi és a trianoni Magyarország határvidékére" vendégszerepelni. Erre menne a 1,6 milliárd forint plusz, a képviselő a pénzt a Garantiqától venné el. A kultúrpápa 500 millió forintot költene a Nemzeti Múzeum kertjének felújítására, amelyet azzal indokolt, hogy itt szokott Orbán Viktor beszédet mondani március 15-én.

Megnyerni a választásokat

A parlament költségvetési bizottsága szerdán tárgyalja meg a módosító javaslatokat. A fajsúlyos módosító javaslatok a kormánytól érkeznek, amit a költségvetési bizottság a nevére vesz, így más bizottsági javaslatként futnak tovább. Attól, hogy a fideszes képviselők nem vitték túlzásba a módosító javaslatok benyújtását, a kormány saját hatáskörben még igazíthat a költségvetési javaslaton.

A kabinet feltehetőleg tesz egy gesztust a KT felé, ugyanakkor nem kizárt, hogy a büdzsé tervezetébe újabb szavazatmaximáló intézkedéseket is elhelyez. A kormány napirendjén van például a "demográfiai program" amelynek hosszú távú célja a születésszám emelése lenne. Ugyanakkor azt is lehet tudni, hogy a kormány már rövidtávon újabb családtámogatási intézkedéseket akar hozni, aminek a költségvetésben helyet kellene teremteni.