Az infláció 0,4 százalékpontos gyorsulásából a legnagyobb részt az élelmiszerek drágulása magyarázza. Elsősorban a zöldségek, gyümölcsök szezonális drágulása jelentett árfelhajtó tényezőt, de számos feldolgozott élelmiszer is jelentősen drágult. Emellett a chipsadó emelésének hatása is jól látható az érintett termékkörökben. Szintén az árak emelkedésének irányába hatott az üzemanyagárak alakulása, ami önmagában 0,1 százalékponttal gyorsította az inflációt. Némi meglepetésre ugyanakkor a szolgáltatások inflációja nem gyorsult, sőt a 2,7 százalékos mutató minimális csökkenést jelent a januári adathoz képest.

A volatilis tételektől megtisztított inflációs mutató, a maginfláció pedig 2013 decembere óta nem látott csúcsra, 3,5 százalékra ugrott. Gyakorlatilag az összes főbb mutató az inflációs cél felett tartózkodik, így amennyiben az MNB hitelesen kívánja képviselni az inflációs célkövetés rendszerét, 2011 után ismét a szigorítás útjára kell, hogy lépjen - kommentálta KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint márciusban a jegybank megkezdi a monetáris politika normalizációját, méghozzá a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és az egynapos betéti kamatláb egyidejű emelésével.

Kapcsolódó

A friss inflációs adat meglepetés, mert a piac valamivel alacsonyabb februári adatokra számított - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A GDP-növekedésben a termelési oldalon legnagyobb szerepet játszó piaci szolgáltatásoknál is gyorsulás látható. Utóbbiak adószűrt éves inflációja idén februárban 2008 óta nem látott szintre emelkedett. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a fokozott belföldi kereslet egyre inkább megjelenik az árakban, a cégeknél pedig költségoldalon a bérek emelkedése is inflációs nyomást okoz.

Márciusban Németh szerint 3,3 százalékos lehet az éves infláció, majd lassulás jöhet nyár végéig, 2,5 százalék körüli szinten jöhet a fordulat. Év végére pedig 3,5 százalékos inflációra lehet számítani a mostani kilátások alapján. Így az éves átlagos infláció 3 százalék körül lehet. Az MNB nehéz helyzetben van: az inflációs nyomás ugyanis szigorítást követelne, ám a nemzetközi környezet a laza monetáris feltételek fenntartását indokolhatná. A szakember szerint a gyorsuló inflációt mutató adatok ellenére sem szigorít érdemben a jegybank a következő három hónapban. A második negyedév vége felé elképzelhető, hogy a mostani mínusz 15 bázispontos egynapos betéti kamatszintet 0 százalékra emeli, miközben forintlikviditási többletet fenntartja a piacon.

Márciusban tovább gyorsulhat az éves szintű inflációs mutató, leginkább a járműüzemanyagok áralakulásának köszönhetően. Ezután azonban a támogató bázishatás lassulást sugall az indexekben - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. A gazdaság mögöttes folyamatai alapján (bérek emelkedése, erős fogyasztás) hasonló fordulat a maginflációs mutatóknál nem várható, s az adószűrt maginfláció továbbra is 3 százalék felett maradhat a következő hónapokban. A jegybank hamarosan konkrét lépéseket tehet, melyek a monetáris kondíciók normalizálásának irányába mutatnak. A márciusi ülésen a jegybank várhatóan emeli a jelenleg -0,15 százalékon álló egynapos betéti kamatot, és vélhetően valamilyen indikációt nyújt az FX-swap-okra vonatkozó lehetséges lépésekkel kapcsolatosan.

A helyzetet azonban bonyolítja a tegnapi ECB döntés, mivel vagyis elmaradhat a korábban őszre előrejelzett első kamatemelés. Ez a hazai inflációs kilátások szempontjából annyit jelent, hogy az importált infláció moderált maradhat, így az MNB-nek lesz tere arra, hogy a normalizáció folyamatát lassan hajtsa végre. A 3 hónapos bankközi kamatok az év vége felé közelíthetik meg a jegybanki alapkamat szintjét - véli Nyeste.

A februári adatok hatására a monetáris tanács (MT) elkezdheti a monetáris kondíciók normalizálását, egyelőre a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap-állomány mérséklésével. Ez is elég lehet azonban a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az ECB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

A bázishatások miatt 3,5 százalék közelébe emelkedhet az infláció a következő hónapokban, majd az év közepére 3 százalék alá kerülhet, decemberben pedig ismét 3 %százalék fölé ugorhat, így éves átlagban 3 százalékra számít. A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3 százalékot idén. Az elemző szerint az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így az MT az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.