Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Augusztusban az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,2 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,7, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,6 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 1,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül a feldolgozóiparé 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 0,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 0,3 százalékkal csökkent. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártásban számottevően lassult a növekedés üteme: augusztusban a kibocsátás csak 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A júliusihoz képest szerény mértékű bővülés elsősorban a 2018. évitől eltérő nyári leállással függ össze. A közúti gépjármű gyártásának volumene 0,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 4,5 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés több mint 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,9 százalékkal bővült. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 29, a híradástechnikai berendezés gyártása 1,7 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, főként a hazai eladások kedvezőtlen alakulása következtében, a külpiaci eladások nőttek.

Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött, míg a második legjelentősebb italgyártás 8,2 százalékkal visszaesett. Mindössze négy alágazatban regisztrált növekedést a KSH, leginkább, 10,6 százalékkal a legkisebb súlyú halfeldolgozás, -tartósításban emelkedett a volumen.

A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a feldolgozóipar 2,8 százalékát képviselő gyógyszergyártás bővült, elsősorban a kivitel számottevő növekedésének köszönhetően.

Magyarország régiói közül az ipari termelés Közép-Dunántúlon (4,4 százalék), Dél-Alföldön (2,1 százalék), valamint Dél-Dunántúlon (1,5 százalék) csökkent. A többi régióban 1,4 és 5,7 százalék közötti volt a növekedés, a legnagyobb mértékű Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,8 százalékkal kisebb volt a 2018. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 0,7 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 6,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2019. január-augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelés 5,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 6,2, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,4 százalékkal bővült.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (8,9 százalék), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,5 százalék).