Az elemzők átlagosan 0,9 százalékos tempóra számítottak a második negyedévi 0,1 százalékos növekedés és az első negyedévi 0,9 százalékos csökkenést követően. A GDP - a végig mínuszos 2012-es negyedévek után - először 2013 második negyedében kezdett kissé növekedni éves összevetésben. Visszatérve a friss statisztikához, a szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékra gyorsult a növekedés a második negyedévi 0,5 százalékról, míg a GDP az április-júniusi volument 0,8 százalékkal múlta felül, vagyis a negyedév/negyedéves tempó a kétszeresére nőtt - igaz, az első negyedben ez még 0,9 százalék volt. Az év első kilenc hónapjában a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A friss növekedési adat mögött részben bázishatás is állhat, hiszen egy évvel korábban még 1,7 százalék volt a harmadik negyedévi mínusz. Ami az egyes komponenseket illeti, az ipari termelés az autógyártásnak köszönhetően élénkülhetett - a szeptemberi termelési adat jó lett - , a 2012-ben gyengén muzsikáló mezőgazdaság teljesítménye is javult, továbbá az amúgy kis súlyú építőipar hatása is pozitív volt. Bár a KSH gyorstájékoztatója nem említi, az adatközlést megelőző elemzői várakozások szerint a beruházások szintén pozitívan hathattak, főként az uniós források gyorsuló ütemű lehívásának, illetve kisebb részben a növekedési hitelprogramnak köszönhetően. Az elemzők között nincs egyetértés abban, hogy a belső kereslet erősödése mennyiben járulhatott hozzá a harmadik negyedéves bővüléshez, hiszen miközben a mélyponton lévő infláció, valamint az egészségügyi és pedagógus béremelések támogatják a keresleti oldalt, addig a kiskereskedelmi adatok inkább stagnálást jeleznek, sőt, a szeptemberi statisztika csalódást keltően alakult.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán, egy nappal a KSH adatközlése előtt azt mondta, az idén 1 százalék körül, jövőre pedig 2 százalék körül növekedhet a magyar gazdaság, és a harmadik negyedéves növekedési adat is ezt fogja alátámasztani. (A kormány hivatalos prognózisa egyelőre rendre 0,9 és 2 százalék.)

Kapcsolódó

Az NGM az adat publikálása után közölte: a beérkezett adatok alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar gazdaság növekedése a negyedik negyedévben 2,5% közelébe gyorsul, ami egyben azt is eredményezi, hogy 2013 év egészében a növekedés eléri, illetve a kedvező konjunkturális folyamatok fennmaradása esetén meg is haladhatja az 1%-ot.

Mindenki gyorsulást vár

Múlt hét pénteken, a szeptemberi, kedvező ipari termelési adatok nyilvánosságra kerülése után londoni pénzügyi elemzők jelentősen javították a magyar gazdaság növekedési ütemére szóló előrejelzésüket, elsősorban a járműszektor termelésének robusztus fellendülésével, az üzleti hangulat javulásával, valamint a párhuzamos költségvetési és monetáris ösztönzéssel indokolva ezt. A JP Morgan az idei év egészére az eddigi 0,5 százalék helyett 0,6 százalékos gazdasági növekedést jósol, 2014-re szóló GDP-növekedési előrejelzésüket pedig 1,8 százalékról 2 százalékra emelték. Az EBRD is javított prognózisán - igaz, volt honnan: a bank 0,5 százalékos, illetve 1,2 százalékos idei és jövő évi GDP-bővülést vár, míg a korábbi előrejelzésben 2013-ra még 0,8 százalékos visszaesés, 2014-re 0,9 százalékos növekedés szerepelt.

Kiemelkedően optimistának számít a Bank of America-Merrill Lynch, amely immár 2,6 százalékos 2014-es növekedéssel számol, mégpedig arra hivatkozva, hogy a költségvetési és a monetáris politika egyaránt a növekedés élénkítésére összpontosít, illetve a hazai kereslet ötévi zsugorodás után valószínűleg elérte mélypontját. Az HSBC szintén javított prognózisán, így jövőre 1,3 százalék helyett 2 százalékos bővüléssel számolnak, de hasonló a Barclays várakozása is, amely szerint a magyar gazdaság lendülete elsősorban az élénkülő euróövezeti növekedésből és az MNB növekedési hitelprogramjából ered.

A Capital Economics ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a 2014-es 2 százalékról 2015-re 1,5 százalékra lassulhat a tempó, miután a következő negyedévekben a magyar gazdaság növekedéséhez a jövő évi választásokat megelőző élénkítő intézkedések is hozzájárulnak, ám 2015-ben ezeknek az ösztönzőknek a hatásai várhatóan már gyengülnek.

Szükség is van a növekedésre

A gyorsulásra szükség is van, hiszen eddig jócskán lemaradt a magyar gazdaság teljesítménye a régiós országokétól. Az elmúlt négy év kumulatív, vagyis felhalmozott GDP-növekedése Magyarországon mindössze 1,7 százalék volt, miközben Lengyelországban 12, Szlovákiában 10,5, Romániában 4, Bulgáriában 3,5, Csehországban pedig 2,3, de még a teljes EU-átlag is 2,4 százalék volt - idézte a 444.hu Zsiday Viktort, a Plotinus Alapkezelő vezetőjét. Magyarországnak gazdaságának sikerült a legkevesebbet nőnie négy év alatt a környéken.

Amint arról korábban beszámoltunk, Bod Péter Ákos is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság leszakadóban van a régiótól, az EU átlagához nem sikerül közelebb kerülnie. A magyar gazdaságban jó ideje, 2004-2005-től nincs már felzárkózás az EU gazdasági fejlettségéhez, azaz nem képes a konvergenciára, szemben a régiós országok többségével. Hozzátette: PPP-alapon az egy főre jutó GDP 60 százalék alatt mozog, de ha nem területi mutatót néznénk, hanem a GNI-t, ennél is kedvezőtlenebb, 50 százalék körüli volna az arány.