Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - első négyhavi hiánya 666,2 milliárd forint, az éves előirányzat 96,9 százaléka volt, áprilisban a hiány 75,9 milliárd forinttal csökkent, miután a hónapban ekkora többlet keletkezett - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A többlet alapvetően köszönhető, hogy a központi költségvetés bevételeinek 48 milliárdos csökkenésével szemben (ami jobbára az szja- és áfabevételek elmaradásának tudható be) a kiadások 191 milliárddal apadtak (részben a kifizetett támogatások csökkenése miatt). A központi költségvetés így létrejövő 101,1 milliárd forintos szufficitjével, továbbá az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos többletével szemben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 31,1 milliárd forintos deficittel zárták áprilist. Utóbbiban közrejátszott, hogy a nyugdíjalap már nem kap a költségvetésből.

Kapcsolódó

Nagyon várják a nyugdíjpénzeket

Egy évvel korábban, vagyis 2010-ben az államháztartás központi alrendszerének április végi deficitje 637,0 milliárd forint lett, mely az éves teljesítés 73,2 százaléka volt. 2010 áprilisában az államháztartás központi alrendszere 27,1 milliárd forint deficitet mutatott, ehhez képest az idei teljesítés 103 milliárd forinttal kedvezőbb - hangsúlyozza a tárca. Hozzáteszik: az áprilisi javulás - hasonlóan az előző hónapok romlásához - jelentős részben éven belüli eltérő bevételi és kiadási lefutásnak köszönhető.

Emlékezetes, hogy az első negyedévet az éves előirányzat 108 százalékán zárta a deficit.

A minisztérium ezúttal is kiemelte, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek mintegy 528 milliárd forint összege majd csak a második félévben teljesül, továbbá a 250 milliárd forintos zárolás nagyobbrészt szintén csak az év hátralévő részében eredményez hiánycsökkenést. (Ha a magánnyugdíj-bevételek időarányosan már meglennének, a hiány 490 milliárd forint, vagyis az éves előirányzat 71,3 százaléka volna.)

Az NGM újra hangsúlyozta, hogy mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiánycéljának tartását.

Durva számok jönnek még

Amint az az alábbi táblából látható, a tárca úgy számol, hogy az év közepén durva számokkal rukkolhatnak elő: az első félév végén a központi alrendszer kumulált hiánya 176 százalék felett lehet, ami szeptember végére 144 százalékra mérséklődhet a harmadik negyedévtől várt 220,6 milliárdos többlet révén. Ezt javíthatja majd tovább az utolsó negyedév 302,6 milliárdos szufficitje, amivel kijönne a 687,4 milliárdos éves terv.

A központi alrendszer 2011. évi hiánylefutási prognózisa
Megnevezés2011. év előirányzatI. n.év teljesítésII. n.év várható*III. n.év várható*IV. n.év várható*
Egyenleg, milliárd forint-687,4-742,1-468,5220,6302,6
Kumulált egyenleg, milliárd forint-742,1-1 210,6-990,0-687,4
Egyenleg az előirányzathoz viszonyítva, %108,068,2-32,1-44,0
Kumulált egyenleg az előirányzathoz viszonyítva, %108,0176,1144,0100,0

* A kiadások nem tartalmazzák a MÁV és a BKV adósságának átvállalását és a PPP projektek kivásárlásának ráfordításait

Bevételek

A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.

Kiadások

A központi költségvetés április havi kiadásai közel 191 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg a legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (pl. a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a 2010. évi országgyűlési választások költsége). Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2011 áprilisában 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 10,5 milliárd forintos szintet érték el, 0,1 milliárd forinttal magasabbat, mint az előző évben.
A nettó kamatkiadások (38,7 milliárd forint) összességében 24,6 milliárd forinttal lettek kisebbek az előző évinél. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett következett be havi szinten a nettó kamatok csökkenése. Az előző évinél az adósságállomány 7,2%-kal volt magasabb (az egyelőre csak március végére rendelkezésre álló adatok szerint), és a forint hozamok is magasabbak voltak 80 bázisponttal 2010 áprilisához képest.

TB-alapok

A társadalombiztosítási alapok 31,1 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 áprilisában már a teljes járulékbefizetést tartalmazzák.
Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 áprilisában e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok április havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 14,5 milliárd forinttal, a kiadásai 4,0 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételi elmaradás oka elsősorban az, hogy jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás már nem a Munkaerőpiaci Alap bevételei között jelenik meg, hanem a költségvetés közvetlen bevételét képezi.