Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A jelentést - amelyet január 18-án tárgyalta a Nemzetközi Valutaalap igazgatósága - szerdán tették közzé. Ennek egyes elemeit azonban szemmel láthatólag nem most írták: a jegybanki alapkamatra vonatkozó résznél például még 6,5 százalékkal számol az elemzés készítője, pedig az tavaly december óta 7 százalék.

Két forgatókönyvvel számol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentése a magyar növekedési pályával kapcsolatban. Az alap forgatókönyv szerint a külpiaci környezetünkben lassulás lesz érzékelhető 2012-ben, ami miatt a magyar gazdaság a stagnálás közeli állapotba kerülhet. A negatív szcenárió szerint viszont olyan számottevő hatása lehet az eurózóna válságának, ami mind a pénzügyi csatornákon keresztül, mind pedig a reálgazdasági kereslet hatására a recesszióba lökheti vissza a magyar gazdaságot. Az IMF szerint ugyanakkor a 2008-as válsághoz hasonló mértékű visszaesésre most nem kell számítani, elsősorban azért nem, mert a gazdaság belső motorjai azóta sem indultak be, ezért eleve alacsony bázishoz igazodik a teljesítmény.

A Valutaalap megállapítja, hogy a 2008-as válságból a magyar gazdaság csak visszafogottan volt képes magához térni, míg 2009-ben a visszaesés mértéke meghaladta a 7 százalékot, addig a 2010-es korrekcióban alig 1,3 százalékos növekedési ütemet sikerült elérni. Ennél gyengébb korrekciót csak a balti országokban, Horvátországban és Ukrajnában mért a valutaalap.

Sok a bizonytalanság

Az IMF szerint továbbra is sok a bizonytalanság a magyar gazdasági kilátások körül, amiért részben okolható csak a külső környezetben történő változás. Az IMF főleg a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát tartja felelősnek a gyenge makro teljesítményért, így pl. azért, hogy negyedik éve nem sikerül növelni a belső keresletet az országban (egy helyen két évet említ a jelentés).

A következő monitoring látogatás az idei második negyedévben lesz esedékes, míg az IMF Alapokmány IV. cikkelye szerinti konzultációra várhatóan egy év múlva kerül sor - emlékeztet az NGM közleménye.

A bizonytalanságot okozó tényezők között egyebek mellett kiemelik, hogy a kiszámíthatatlan - gyakran a pénzügyi szektort érintő - beavatkozásokra építő kormányzati intézkedések tovább növelték a politikai bizonytalanságot, ami a kockázati felárak emelkedésében és az árfolyamokban is megjelent. Mindezen kockázatok fényében a kormány elővigyázatossági pénzügyi segítségért folyamodott az IMF-hez és az EU-hoz - teszi hozzá jelentés.

 

Az IMF makroprognózisa
20122013201420152016
GDP-vált. (%)0,31,53,03,23,2
Infláció (éves átl., %)5,03,73,03,03,0
Munkanélk. (%)11,511,010,09,59,0
Áht. egyenleg (GDP %-ában)-3,5-3,7-3,6-3,5-3,5
Elsődleges áht. egyenleg0,50,50,70,90,9
Államadóss. (GDP %-ában)75,775,374,272,971,7
Folyó fiz. mérleg (GDP %-ában)2,21,1-1,4-1,8-2,5
Br. külső adósság (GDP %-ában)136,7128,7122,9117,4112,6
Forrás: IMF, Napi Gazdaság Online

 

Nem vették figyelembe az ajánlásokat

A felülvizsgálat kiemeli, hogy a Széll Kálmán terv alapvetően megegyezett a korábbi ajánlásaikkal, viszont 2010-ben és 2011-ben már nem vette figyelembe a kormány az nemzetközi szervezet javaslatait. Itt a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, a végtörlesztéssel kapcsolatos szabályozást, a szektorális különadókat és az egykulcsos adórendszert nevesíti a jelentés, utóbbiról megállapítja, hogy rendkívül regresszívvé teszi idéntől a magyar jövedelem újraelosztást.

A 2012-es növekedéssel kapcsolatban az is megállapítják, hogy szemben a megelőző évvel, amikor a költségvetés terhére lehetett vállalni bizonyos mértékű ösztönzést - elsősorban az adórendszeren keresztül -az idei év az erőteljes költségvetési korrekcióról fog szólni, ami további kockázatot jelent a növekedési pályán. Emellett a munkaerőpiaci és bérpolitikai tendenciák azt vetítik előre, hogy a háztartások vásárlóereje még jó ideig nem lesz képes a válságot megelőző szintre visszatérni.

Valós veszély az EU-pénzek felfüggesztése

Az IMF szerint az ambiciózus hiánycél továbbra is szükséges, bár ennek megvalósítását veszélyezteti a romló makrogazdasági környezet és a politikai intézkedések kisiklásai. Az IMF úgy látja, hogy a GDP 3/4 százalékának megfelelő fiskális tartalék elégtelennek bizonyulhat, ha a makrogazdasági környezet vagy a költségvetés helyzete lényegesen romlik.

Az egyre bonyolultabbá váló adórendszert a Valutaalap szerint felül kell vizsgálni a középtávú növekedés és az újraelosztás fényében, a tervezett strukturális reformokat teljes mértékben végre kell hajtani, a munkaerőpiacot érintő torzító hatásokat pedig el kell kerülni.

Az IMF álláspontja szerint a gyengébb növekedési kilátások miatt szükség van a tervezett fiskális megszorításokra, ám a kormány által tervezett, 2,5 százalékos hiánycél eléréséhez további intézkedésekre is sor kerülhet. Az IMF szerint az egykulcsos adó elemeinek felülvizsgálatára, a válságadók mérséklésére, a közszféra alkalmazottainak számának racionalizálására (különösen a helyi önkormányzati szinten) és a közösségi közlekedési cégek átszervezésére van szükség.

Az ágazati különadók 2013-tól várható kivezetése jelentős bevételcsökkenést eredményez majd, amit valószínűleg nem ellensúlyoz majd a gazdasági növekedés. A Valutaalap szakértői ezért további alkalmazkodást sürgetnek, köztük az állami közlekedési cégek átszervezését, semmint újabb adóemelést.

Hozzáteszik: az államadósság - még ha csökkenő pályán van is - érzékeny maradhat a sokkokra és évekbe telik majd, hogy a feltörekvő piacokon elfogadható szintre apadjon.

Az IMF emellett valós veszélyét látja annak, hogy az EU felfüggeszti a kohéziós alapokból érkező támogatások folyósítását 2013-tól, ha Magyarország továbbra is a túlzott deficit eljárás alatt marad, vagyis nem teljesíti a 3 százalék alatti hiánycélt. A Valutaalap megjegyzi: stábja 3,5 százalékos deficitet vár, miután konzervatívabb becslést alkalmazott többek közt a növekedésre, kamatokra, a devizaárfolyamokra, illetve óvatosabb feltételezésekkel él a közösségi közlekedés reformja révén elérhető megtakarításokat illetően.

A bankszektorra mért csapások fékezik a növekedést

Ami a növekedésre ható legsúlyosabb hazai kockázat az a pénzügyi közvetítő rendszerben történő átalakulás. Az IMF kiemeli, hogy tavaly a hitelüket nem teljesítők aránya a banki portfoliókon belül elérte a 14 százalékot (a lakossági és vállalati szegmensben) ami miatt a bankokon továbbra is erőteljes a tartalékolási kényszer.

Erre jött rá a bankadó és az árfolyam-rögzítéses végtörlesztési rendszer, ami miatt a 8 legnagyobb hazai bankból 4 veszteségessé vált és bár a likviditási helyzetük és a tőkeerejük továbbra is stabilnak tekinthető, a rövidtávú finanszírozásban romló körülményekkel kénytelenek szembesülni. Ráadásul az euró-válság miatt a külföldi tulajdonú leánybankokat az anyabankjaik sem fogják ugyan olyan mértékben finanszírozni.

A bankrendszer körüli bizonytalanságok miatt fagyott le gyakorlatilag a hazai hitelpiac, amit szintén a lefelé mutató növekedési kockázatok között említ az IMF.

A pénzügyi szektort érintő intézkedésekkel kapcsolatban a dokumentum általánosságban ezek mellett még megállapítja, hogy a hatóságoknak alaposan meg kellene vizsgálnia a bankok pénzügyi helyzetét és folyamatosan felkészíteni őket az egyre romló gazdasági kilátásokra illetve a lehetséges finanszírozási problémákra. Az IMF megállapítja, hogy a kormány lakossági devizahitelezési problémákra hozott intézkedései hatástalanok voltak. A devizahitelek problémáira tett legújabb (december 15-ei Bankszövetséggel történt megállapodás) intézkedések már a korábbiaknál jobbak, de még mindig elmaradnak a legjobb gyakorlattól.

Államadósság

A refinanszírozási nehézségek miatt emelkedett meg a magyar adósság finanszírozási költsége, és mivel az adósság jelentős része külföldi devizában van jegyezve, ezért az adósságlefaragás a jelenlegi külpiaci hatások mellett nem megoldható, sőt, a negatív szcenárió szerint a magyar adósságráta további emelkedésére kell számítani. Ráadásul a magyar államadósság mintegy 37 százaléka külföldi kézben van, ami miatt fokozott kockázatokkal kell számolni a magyar fizetési mérleg körül.

A jelentés kiemeli, hogy a megállapítások jelentős részével a magyar kormány egyetért, de a negatív forgatókönyv valószínűségét nem látják reálisnak a magyar hatóságok. A külföldi kézben lévő nagy állampapír állományban például nem a kockázatot, hanem a bizalmat látja a kormány - foglalja össze észrevételeit a jelentés. A kormány a tartalékképzéssel kapcsolatos IMF-ajánlásokkal sem ért egyet, ugyanis a hitelszervezet szerint bár a valutatartalék kétszer akkora volumenű, mint volt a válság előtt, egy hirtelen likviditási zavar elhárításához viszont ekkora állomány sem feltétlenül elég.

Indokolt a szigorú monetáris politika

Az IMF a jelenlegi körülmények között indokoltnak látja az MNB szigorítását a monetáris politikában. Miközben a kibocsátási olló továbbra is elég nagy, a kamatcsökkentés lehetőségét a romló inflációs kilátások, az árfolyamgyengülés és a tőkekiáramlás destabilizáló hatásai korlátozzák. Az IMF szerint az MNB tartalékai túl szűkösek a mozgástér további bővítéséhez. A Valutaalap jelentése megjegyzi, hogy a legutóbbi, a jegybank irányítási strukturájára vonatkozó szabályozás komoly aggályokat vet fel mind tartalmában, mind folyamatában.

Költségvetési Tanács

Az IMF a jelentésben külön foglalkozik a Költségvetési Tanács helyzetével, az ajánlás szerint a fiskális fegyelem javításához a szervezet függetlenségének erősítésére lenne szükség. A jelentés megállapítja, hogy a negatív hatások minimalizálásához szükség lehet a bérkompenzációs rendszer felülvizsgálatára, a regresszív jövedelempolitika korrekciójára és a különadók kivezetésére.

A politikai mozgástér szűkössége mellett az IMF szerint szükséges lenne egy hitelességet építő, a politikai döntéshozatalt is megerősítő, versenyképességet és egy középtávú fenntartható növekedést elősegítő intézkedéscsomag.