Tavaly újabb 60 milliárddal, 260 milliárd forintra gyarapította vagyonát Csányi Sándor, így 2011 óta egymás után hetedszer lett a leggazdagabb magyar - derül ki a Napi.hu kiadásában idén immár tizenhatodik alkalommal megjelenő A 100 leggazdagabb című kiadványból.

Az OTP Bank első emberét Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi 200 milliárd forinttal (akinek becsült vagyona egy év leforgása alatt 25 milliárddal emelkedett). A harmadik helyre pedig - három év után újra - az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György került, akinek vagyona 2016-ban 180 milliárd forintra nőtt - holott az értékelésbe nem számítottuk be a Docler-cégcsoport és Gattyán magyarországi magánvagyonát, utóbbi egy része ugyanis továbbra is adóhatósági zár alatt van, hiába nyert pert jogerősen az Európai Bíróságon.

Az ingatlanfejlesztő Demján Sándornak idén meg kellett elégednie a negyedik hellyel, hiába növelte vagyonát egy év alatt a harmadával, 160 milliárd forintra. Az utóbbi egy évben a legnagyobb ugrás Mészáros Lőrinchez és családjához köthető. A felcsúti polgármester-üzletember a 2016-os 31. helyről idén az ötödikre katapultált, becsült vagyona egy esztendő leforgása alatt csaknem százmilliárd forinttal gyarapodott, így már eléri a 120 milliárd forintot.

Idén az abszolút lista hatodik helyéig jutott az egykori listavezető Széles Gábor (112 milliárd forint). Tőle alig van már lemaradva a az MPF-csoport többségi tulajdonosa, Felcsuti Zsolt, akinek nemcsak becsült vagyona (110 milliárd forint), de az elemzők által vélt befolyása is dinamikusan nő. Szintén a "százas klubba" tartozik még a lista nyolcadik helyezettje, a Wallis-tulajdonos Veres Tibor (108 milliárd forintos becsült vagyonnal).

Ettől a határtól egy orrhosszal van már csak lemaradva a friss lista kilencedik helyére került, a 2011-es 31 milliárd óta lendületesen gyarapodó, a Jász-Plasztik-cégcsoportot vezető Kasza Lajos (98 milliárd forint). A médiavállalkozó Rákosi Tamás 92 milliárd forinttal a tizedik a 2017-es rangsorban. Bár korábban sokan békekötést jósoltak, mégsem egyezett ki a kormányfő és egykori legfőbb gazdasági bizalmasa, Simicska Lajos, aki a 2015. februári látványos szakítást követően fokozatosan háttérbe szorult - ezzel együtt a nagyvállalkozó látható becsült vagyona egy év alatt alig lett kisebb, hárommilliárddal 80 milliárd forintra csökkent, amely idén a tizenegyedik helyre juttatta.

Gyorsulva gazdagodnak

A Napi.hu - hagyományosan tavasszal megjelenő - magyarországi listáján szereplők összvagyona idén látványos ugrás nyomán már megközelítette a 3380 milliárd forintot (azaz a 10,9 milliárd eurót), ez csaknem hatszázmilliárddal haladja meg az egy évvel korábbit (a múlt évi 180 milliárdos emelkedés után).

Ez azt jelenti, hogy a 21,4 százalékos gyarapodás megint csak jócskán felülmúlta a 2016 egészében a KSH által mért 0,4 százalékos fogyasztói árindexet, azaz reálértéken csaknem 21 százalékkal nőtt a magyar nábobok vagyona.

Összehasonlításképpen: a 2002-ben megjelent első A 100 leggazdagabb rangsorban szereplők összvagyona akkori áron csupán 632 milliárd forint volt. Ez az összeg az elmúlt 15 év alatt több mint az ötszörösére emelkedett, miközben ezen időszakban a fogyasztó árak összesen alig 82 százalékkal, tehát kevesebb mint duplájukra nőttek.

Hét új szereplő érkezett

Ismét átrendeződött a leggazdagabb magyarok ranglistája - s ennek csak egyik oka az, hogy a "belépési küszöb" a 2016-os 6,8 milliárdról idén 7,5 milliárdra emelkedett. A 2017-es vagyon szerinti listán hét olyan üzletembert találni, aki tavaly még nem szerepelt a legmódosabbak között.

Az első, 2002-es és a mostani százas listán csupán huszonhat név azonos - ennyien tudták megőrizni helyüket a legvagyonosabb magyarok között.

Ők az ingatlanfejlesztéstől a kommunikációig a gazdaság legkülönbözőbb területeit képviselik: Fülöp Gábor (77. hely) a mezőgazdaságban, Fazekas Zsolt (87. hely) a kereskedelemben, Barkász Sándor (94. hely) a mélyépítésben, Kuna Tibor (97. hely) a kommunikációban, Gerendai Károly (98. hely) a szórakoztatóiparban, Fülöp László (99. hely) a környezetvédelmi iparban, Kovács Attila (100. hely) az ingatlanfejlesztésben érdekelt.

Kik számítanak a legbefolyásosabbnak?

A 2016-os esztendő fejleményeinek összefoglalása, a vagyonok becslése a korábbinál is nehezebb feladatnak bizonyult. Nem csupán azért, mert az érintettek kisebb része még ma is irtózik a nyilvánosságtól, hanem mert a magyar gazdaság jól láthatóan kettévált reálszférára és "irreálszférára". Az előbbit a piaci verseny, az utóbbit a milliárdos közbeszerzési győzelmek, a földpályázatok és a valós verseny nélkül megszerezett megbízások gyarapítják. E jelenség értékelése nem feladatunk. Az idei rangsor, a 154 embert bemutató regionális listák és az idén negyedszer jelentkező, ötvenfős Befolyásbarométer lehetőséget ad az olvasónak a tanulságok leszűrésére.

A rendhagyó módon készülő, tíz politikai elemző véleményét aggregáló 2017-os befolyásrangsort továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, Csányi Sándor előtt, míg a harmadikon megtartotta tavalyi helyét Lázár János kancelláriaminiszter. Az első ötbe még Habony Árpád, a Fidesz - hivatalos titulus nélküli - kommunikációs és médiaguruja és Matolcsy György MNB-elnök került be. Az első húsz helyezett többsége a politikából vagy a politika árnyékában és segítségével felépített gazdasági erőből szerzi befolyását. Az összegzés idén is arra keresi a választ, ki, hogy és mennyi erőforrást tud megmozgatni egy-egy üggyel összefüggésben.

A friss barométer is jelzi, hogy Magyarország hatalmi rendszere, a politikai elit, illetve a körülötte épülő-alakuló holdudvar egyre jobban megszilárdulni látszott az elmúlt évben. Már csak a középmezőnyben volt rá példa, hogy egyesek a politikai kapcsolatok és az érdekviszonyok változásával rövid idő alatt érdemben visszacsúsztak, mások nagyot léptek előrea rangsorban.

A top-100-ba bekerülő leggazdagabb magyar közül 21 került be az ötven legbefolyásosabb közé. A 12 tagú magyar kormányból heten szerepelnek a befolyáslistán − mindannyian befértek az első húszba -, ellenzéki politikusok pedig szinte csak mutatóban vannak. A friss rangsor legnagyobb nyertese a nagyvállalkozó Felcsuti Zsolt, akinek anélkül sikerült egy év alatt huszonhárom helyet ugrania, hogy neve sokat forgott volna a hírekben. A többi nagy előrelépő is az üzleti szférához kapcsolódik, akár mint menedzser, akár mint tulajdonos (Kuna Tibor és Liszkay Gábor), míg Polt Péter legfőbb ügyész karrierjére inkább a lassú felemelkedés jellemző (ő három év alatt lépett feljebb tíz helyet a befolyáslistán).

Mától kapható

A 100 leggazdagabb 2017 című kiadvány mától kapható a nagyobb újságárusoknál, a Libri üzleteiben, valamint a Bookline-on.

A kiadványt itt is megrendelheti.