A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Eddig is nyilvánvaló volt, hogy a 2012-es költségvetés az ideihez képest komoly megszorításokat rejt, ám a jövő évi költségvetéshez tegnap benyújtott funkcionális mérlegekből még komorabb kép rajzolódik ki, amelyből kiderül, hogy az állami kiadások funkciónkénti elkülönítésben − egy kivétellel − minden soron csökkennek. Az egy kivétel az államadóssággal kapcsolatos kiadások, amelyek az idei 1064 milliárd forintról 1128 milliárd forintra emelkednek. A növekedés jelentős részben annak a következménye, hogy az alappályán tervezett kiadásokon felül 50 milliárd forintos kamatkockázati tartalékot terveztek be az államadósság finanszírozásába.

Olcsóbban működhet az állam

Az állami működéssel kapcsolatos kiadások az idei 1683,6 milliárd forintról 1635,5 milliárd forintra mérséklődnek. Ezen belül a honvédelemmel kapcsolatos kiadások 203,9 milliárd forintra csökkennek, ami a GDP alig 0,7 százaléka − miközben NATO- tagságunkból eredően a honvédelmi kiadásokat a GDP egy százaléka felett (1,1−1,2 százalékon) kellene tartani − erre a 2000-es évek óta nem volt példa. Idén a honvédelmi kiadások a GDP 0,85 százalékára − tavaly a 0,91 százalékára − rúgtak, vagyis a csökkenés folyamatos. A rendvédelmi területen belül is csökkennek a kiadások: a rendőrségi kiadások 287,7 milliárd forintról 267 milliárdra mérséklődnek − ezt csökkenést még a büntetés-végrehajtásnál és a tűzoltóságnál tervezett növekedés sem tudja ellensúlyozni. Ráadásul a tűzoltóságoknál tervezett bevételnövekedés is látszólagos: januártól állami feladat lesz a tűzoltás − így a kiadások nem az önkormányzatoknál, hanem itt jelennek meg.

Az állam jóléti kiadásai a legnagyobb falat: erre a célra a GDP 28,11 százaléka jut az idei 29,63 százalék után, ami forintosítva 5997,4 milliárdos kiadást takar 2012-ben. Nincs olyan terület a jóléti szekción belül, ahol ne csökkennének a kiadások − akár nominálisan, akár GDP-arányosan nézve a mérleget −: így az oktatás, az egészségügy, illetve a tb-ellátások is elmaradnak az ideitől a 2012-es költségvetés tervei szerint.

A gazdasági jellegű kiadások − ide tartoznak többek között a környezetvédelmi, illetve közlekedési kiadások − GDP-arányosan stagnálnak: itt a legkisebb az átrendeződés, hiszen a GDP-arányos támogatás 7,6 százalékról 7,8 százalékra nő − igaz, a növekedés a be nem sorolható tételeknél keletkezik

Újabb szigorítás várható 2013-ban

A kormány a költségvetési törvény mellékleteként beterjesztette a 2015-ig előretekintő államháztartási fő számokat, illetve az ehhez tartozó makrogazdasági pályát. E szerint a kabinet nem számol recesszióval − sőt, 2013-ra már három százalékot közelítő gazdasági növekedést jósol. A 2012-es költségvetés 1,5 százalékos GDP-bővülésre épül, ezt az előrejelzést ma már minden piaci elemző − vérmérséklettől függően − a túlzottan optimista vagy csak szimplán az optimista kategóriába sorolja. A piaci prognózisok jórészt a 0−1 százalékos tartományban szóródnak, lefele mutató kockázatokkal − nem kizárva az esetleges recessziót.

Az inflációs folyamatokat viszont a piaci elemzők és az MNB is úgy látja, mint a kormány, vagyis az áfakulcsok két százalékpontos emelése, valamint a többi adóemelés csak átmenetileg növeli az inflációt, így az a 2013−2015 közötti időszakban visszatérhet a kívánatosnak tartott háromszázalékos szintre.

Az államháztartási kiadásokból és mérlegekből viszont kiderül, hogy a kormány a hiány csökkentéséhez további jelentős kiadáscsökkentést tart szükségesnek. Az államháztartás hiányát jövőre a GDP 2,5 százalékára csökkentené a kormány az idei 4,6 százalékról, a következő években pedig fokozatosan két százalék alá vinné.

Öt éven át beragadhatnak a bevételek

Ugyanakkor a kormány már nem számol − nem számolhat − a bevételek további növelésével, hisz a gazdaság már eddig is túladóztatott állapotban volt, a helyzetet tovább rontották a szektoradók. Így a következő öt évre azzal kalkulálnak, hogy a bevételek közel szinten maradnak − ezzel párhuzamosan pedig a kiadások 2012-ben csúcsot elérve stagnálnának vagy csökkennének.

A kiadások nominális csökkentésére az elmúlt években nem volt példa − igaz, a kormány már idén is kísérletet tett erre −, aztán a Mol Nyrt. részvénypakettjének megvásárlása ezeket a terveket keresztülhúzta. Így 2011 után jövőre még növekednek is a kiadások − ám a következő két évben további kiadáscsökkentéssel számol a kormány −, amit a most megkezdett szerkezeti átalakításokkal indokolnak.

Az államháztartás és a makropálya 2015-ig (éves változás, százalék)
20112012201320142015
GDP1,91,52,93,13,0
Infláció3,84,23,03,03,0
Háztartások fogyasztása0,50,01,41,71,4
Közösségi fogyasztás−2,5−0,21,51,61,7
Beruházások−2,03,25,45,25,2
Export8,88,412,011,511,5
Import7,78,112,311,711,7
Folyó fizetési mérleg (milliárd euró)2,64,02,02,64,0
Áht bevételei (milliárd forint)16 128,417 153,217 176,017 143,417 546,8
Áht kiadásai (milliárd forint)17 422,617 879,817 867,617 777,018 109,7
Áht hiánya (milliárd forint)−1 294,2−726,5−691,6−633,5−562,9
Hiány a GDP százalékában−4,6−2,5−2,3−2,0−1,7
Forrás: Forrás: költségvetési törvényjavaslat